Egy felnőtt szervezet átlagos napi folyadékszükséglete 2-2,5 liter. Függően a hőmérséklettől és a testmozgástól, ez az érték ennél több is lehet, sokan azonban még ennyit sem isznak egy nap. A kevés folyadékbevitel pedig komoly betegségekhez vezethet.
Testünk nagy részét víz alkotja. A szövetek hidratációja mellett segít a belső hőmérsékletünk szabályozásában, az ízületek egészségének megőrzésében, a nyáltermelésben, tápanyagszállításban, valamint kimossa a káros és felesleges salakanyagokat, baktériumokat, illetve felfrissíti a vérkeringést, aminek köszönhetően jobban tudunk koncentrálni feladatainkra.
Bár vízmérgezés is létezik, napi 16-20 liter elfogyasztása aligha veszélyeztet bárkit, a túl kevés ivás ugyanakkor gyakran okoz gondot. Ha egészen addig várunk vele, amíg szomjasak nem leszünk, akkor az már a testtömegünk fél százalékának megfelelő mennyiségű víz hiányát jelenti a szervezetünkben.
Ilyenkor a vérünk besűrűsödik és csökken a vizeletkiválasztás üteme.
Egy-két százalékos hiány esetén további tünetek, jellemzően fáradékonyság és fejfájás jelentkezik, 3 százalék fölött ajkaink kicserepesednek és jelentősen lecsökken a nyáltermelés, ha pedig már a testsúlyunk 10 százalékának megfelelő víz hiányzik, akkor az abnormális vérsűrűség miatt súlyos keringési zavarok léphetnek fel.
A pulzus megemelkedik, ezenkívül izomgörcsök is figyelmeztethetnek a kiszáradásra.
Tartós dehidratáltság, nagyjából 20 százalékos vízveszteség esetén már életveszélyes állapotba kerülhetünk: a vesék leállnak, a keringés pedig összeomlik.
Komoly egészségügyi problémáink is kialakulhatnak
Ha rendszeresen kevesebbet iszunk a napi folyadékszükségletnél, sokkal nagyobb esélyünk van húgyúti fertőzés kialakulására. A húgycsövön keresztül a húgyhólyagba jutó kórokozók könnyebben megtelepednek és elszaporodnak a nem rendszeresen ürített hólyagban pangó vizeletben – írja a HáziPatika.com.
Ha még ilyenkor sem figyelünk oda az elegendő folyadékbevitelre, akkor az így kialakuló gyulladás tovább is terjedhet.
A köznyelvben csak felfázásként emlegetett hólyaghurutra általában alhasi fájdalom, gyakori és sürgető vizelési inger, illetve égő vagy fájdalmas érzéssel kísért vizeletürítés, illetve a szokásosnál erősebb szagú, sötétebb színű, esetleg zavaros vagy véres vizelet hívja fel a figyelmet.
Ha a hólyaghurut legkisebb gyanúja felmerül, már az első tüneteknél érdemes megemelni a folyadékbevitelünket, hogy minél hamarabb kimoshassuk a problémát okozó kórokozókat a húgyutakból. Ilyenkor tanácsos gyulladáscsökkentő és vízhajtó hatású gyógynövényekből készített gyógyteákat inni, illetve a tünetek enyhítését segítő tablettákat szedni. Ha nem vesszük komolyan, a későbbiekben akár vesemedence-gyulladással is szembenézhetünk.
(Borítókép: Vizet fogyasztó fiú. Illusztráció: Getty Images)