Textúrájában és ízében is az eredetit meghazudtoló, valódi sejtekből álló sügérfilét nyomtatott egy közel-keleti vállalat. A Steakholder Foods beállt azoknak az izraeli cégeknek a sorába, akik 3D-nyomtatással törnek be a gasztronómiai életbe.
Legutóbb a Plantish nevű startup mutatkozott be egy nyomtatott növényi alternatívával, ezzel helyettesítve a lazacot. Proteinekből készült, omega-3-ban és 6-ban gazdag, antibiotikumokat és toxinokat, például higanyt nem tartalmazó, prémiumkategóriás növényi alapú filéket terjesztenek a helyi étterem-hálózatokon keresztül, szerte Izraelben. Rajtuk kívül a Redefine Meat foglalkozik még 3D-nyomtatott élelmiszerek gyártásával az országban: ők 2020-ban mutatták be a szója- és borsófehérjéből, kókuszdiózsírból, napraforgóolajból, természetes színezékekből és ízesítőkből készülő steak-et, amely textúrájában, megjelenésében és ízében is a valódit idézi.
Mindezen túlmutat az idén áprilisban bemutatott sügérfilé, amelyet az Umami Meats partnercégtől származó halsejtek felhasználásával állított elő a Steakholder Foods.
Miután a sejtekből létrehoztak egy biotintát, optimalizálták a 3D-nyomtatott sügér ízét és állagát, hogy véglegesítsék a prototípust. A főzésre kész sügérhús nyomtatása csak ezután kezdődött. Az első így készült halfilét nem más, mint Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanyahu kóstolta meg.
A deep tech élelmiszeripari vállalat úgy véli, hogy innovációjuk fenntartható megoldást kínál a halpiacot érintő növekvő igények kiszolgálására, nem mellesleg növeli az élelmiszerbiztonságot.
A világ más tájain is fejlődnek
Nemcsak Izraelben, hanem Oroszországban és Szingapúrban is élen járnak a 3D-nyomtatott élelmiszerek gyártásában. Míg előbbi országban a csirkehús növényi alternatíváját fejlesztik tökéletesre, addig az ázsiai nemzet a tejtermékek nyomtatásában szerez érdemeket.
A műhús-nyomtatással rengeteg startup kísérletezik évek óta, hazánkban is többféle érhető el a kereskedelmi forgalomban. A koronavírus-járvány első évében arról lehetett hallani, hogy a nagyobb piaci szereplők is szépen lassan beszállnak a 3D-nyomtatott alternatív „húsok” bizniszébe: 2020-ban a KFC jelentette be, hogy a moszkvai központú 3D Bioprinting Solutions nevű vállalattal karöltve elsőként akarnak laborban készült ehető csibefalatokat alkotni. A cég alapanyagként valódi csirkéktől származó sejteket is használna, ám legnagyobb részt növényekből származó töltet kerülne a nyomtatóba.
A keverékkel olyan rántani való falatokat alkotnának az oroszok, melyek ízüket és textúrájukat tekintve az igazi csirkehúst idézik. Ezután a műhúst ugyanúgy bepaníroznák és megfűszereznék Sanders ezredes titkos keverékével
– írta akkoriban a vezess.hu. Az étteremlánc azt is kiszámította, hogy egy egységnyi nyomtatott húshoz százszor kisebb földterület szükséges, és az üvegházhatású gázok kibocsátása is 25 százalékkal kevesebb lenne, nem beszélve arról, hogy stabilabb lenne a beszállítói hálózat, mivel kevésbé fenyegetné őket készlethiány.
A szingapúri egyetem kutatói más vizekre eveztek és a tejjel kezdtek kísérletezni. Miután folyékony halmazállapotában a tej alkalmatlannak bizonyult arra, hogy nyomtatott ételeket készítsenek belőle, a fejlesztés során tejport alkalmaztak, 70 grammhoz 100 gramm vizet kevertek. Az így képzett „tintával” végül az alábbi képen látható termékeket sikerült megalkotniuk a gép működési hőmérsékletének csökkentése mellett.
A kutatók szerint fejlesztésükkel vonzóbbá tehetik például a gyerekek számára egyes táplálékkiegészítők bevételét.
Csak egy ugrás a szervnyomtatás
A sügérfilét 3D-nyomtatással készítő izraeli vállalat módszere, miszerint halsejteket használnak a „biotinta” előállításához, előrevetíti a szervnyomtatás jövőjét. Ha pedig sikerül sejtekből felépíteni egy szervet, akkor az sem okoz majd gondot, hogy pontosan olyat állítsanak elő, amilyenre egy adott betegnek szüksége van. Ehhez először egy nagyon alapos 3D-s szkennelésre lesz szükség, hogy megállapítsák a páciens eredeti szervének méretét és formáját, és az azt körülvevő egyéb szervek és szövetek anatómiáját.
A vizsgálat eredménye egy olyan háromdimenziós modell, ami nyomtatási utasításként szolgál a printernek.
A szerveletvaltas.hu cikke szerint a nyomtatás előtt a betegtől őssejtmintát vesznek, az ugyanis osztódással bármilyen specializálódott sejtté képes átalakulni. Kitenyészthetők belőlük például a máj, a vese, de akár a csontszövet sejtjei is. Az így létrehozott sejtállományt ezután belehelyezik a nyomtatóba, az pedig a 3D-s modell alapján felépíti belőle a kívánt szervet.
Izraeli kutatóknak már sikerült előállítaniuk kizárólag egy páciens sejtjeinek és egyéb biológiai „nyersanyagainak” felhasználásával az eredetivel teljesen megegyező felépítésű szívet, amelynek vannak sejtjei, véredényei, kamrái és pitvarai is.
Az egyetlen hátulütő, hogy a szív méretét tekintve egyelőre egy nyúlszívnek megfelelő nagyságot sikerült elérni. Nincs ez másképp azzal a 3D-nyomtatott májjal sem, amelyet brazil kutatók egy csoportjának sikerült létrehozni még 2019-ben. A sejtkonstrukció képes volt fehérjék termelésére, vitaminok tárolására és epe kiválasztására, ám a mérete még nagyon aprócska volt.
Valódi sejtekkel operáló 3D-nyomtatóval egyébként a Pécsi Tudományegyetem kutatóközpontja is rendelkezik, ahol a kutatók tavaly nyáron az emberi test legkisebb csontja, a kengyel nyomtatásán dolgoztak. Ha a tudósoknak sikerül elérni, hogy a valódi szervek méretével megegyező nagyságú, működő példányokat tudjanak előállítani a páciensek őssejtjeinek segítségével, a módszer rengeteg előnnyel jár majd, kezdve a várólisták rohamos lerövidülésével. Ezen kívül olcsóbb megoldás is lesz, mint egy országos és nemzetközi donorhálózatot fenntartása. A technológia elterjedésével maga a bionyomtató is egyre kedvezőbb áron lesz elérhető lesz, így idővel a kevésbé felszerelt kórházak is megengedhetik majd maguknak a nem is olyan távoli jövő technológiáját.
(Borítókép: 3D-nyomtatott sügefilé. Fotó: Northfoto)