Nemrég mi is beszámoltunk róla, hogy Schobert Norbi megkérdőjelezte a Holdra szállást Hajdú Péter műsorában. Schobert azt nehezményezte, hogy a csillagászok nem tudhatták pontosan meghatározni a Hold gravitációs erejét 1969-ben. Kifogásolta emellett azt is, hogy egy külső kamera rögzítette az űrhajó érkezését, ami szerinte azt sugallja, hogy valakinek már korábban ott kellett lennie. Az amerikai zászlót kitűzéséről pedig szarkasztikusan megjegyezte, hogy az „űrszél” helyett egy ventilátor okozhatta a lobogást.
1969-ben 530 millió tévénéző figyelte, ahogy Neil Armstrong és Buzz Aldrin a Holdra lépnek. Ekkor még eszébe sem jutott senkinek, hogy az egész akár kamu is lehet, az összeesküvés-elméletek csak évekkel később kaptak szárnyra.
Először lássuk a szkeptikusok érveit
Lengett a zászló a Holdon
A Holdnak nincs légköre, tehát a szél sem fúj, így nem lenghet az Egyesült Államok zászlaja sem a holdon, holott a felvételeken ez látszódik. Az Amerikai Űrügynökség (NASA) magyarázata, hogy a zászló össze volt tekerve egy vékony csőben, és amikor kibontották, az elektrosztatikus töltés miatt beremegett a vászon. Ezen kívül mivel a zászló felső része egy rúddal van kimerevítve, amikor ledöfték a földbe a zászlórudat, a rúdon lógó zászló szinte a végtelenségig mozoghat ide-oda, mivel nincs légellenállás, ami megállítaná.
Több fényforrás is látható a felvételeken
A szkeptikusok ebbe is örömmel kapaszkodnak, ugyanis a Holdon csak egyetlen fényforrás létezhet, a Nap. Ugyanakkor a képeken és filmfelvételeken látszódik, hogy több szögből esnek erős árnyékok. A NASA erre is adott már hivatalos magyarázatot, miszerint a holdon nemcsak a Nap irányából jön fény, hanem a Földről tükröződő fény, de még a Hold felszínéről tükröződő fény is okozhat eltérő árnyékokat, a használt objektívről nem is beszélve.
Nincsenek csillagok a képeken
Tény, hogy egyetlen Holdas felvételen sem látni csillagokat, pedig mivel a Holdnak nincs légköre, fényesebben kellene ragyogniuk, mint ahogyan a Földről látjuk. Az elmélet szerint a NASA nem tudta pontosan reprodukálni, hogy milyen csillagállás legyen látható a Hold felszínéről, ezért inkább nem is raktak a képekre csillagokat. Valójában a hivatalos magyarázat szerint a képeken nem tudták visszaadni a csillagok ragyogását, mivel az Apollo-küldetések során a Nap mindig megvilágította a Hold felszínét, az onnan visszaverődő fény pedig egyszerűen túlragyogta a csillagokat.
Íme az arra vonatkozó bizonyítékok, hogy járt már ember a Holdon
Rengeteg mintát hoztunk vissza a Holdról
A hat Apollo-misszió során összesen 380 kilogrammnyi holdkőzetet hoztak vissza az űrhajósok, közülük a legöregebb 4,5 milliárd éves. Ezekről egyértelműen megállapítható, hogy földi körülmények között nem alakulhattak ki. A Holdról hozott anyagok egyszerűen nem léteznek a bolygónkon jelenleg természetes módon.
Ekkora titkot nem lehet rejtegetni
Az Apollo-programon közel 400.000 ember dolgozott (pilóták, mérnökök, csillagászok, programozók, adminisztrátorok stb.), akik a saját szűkebb szakterületükön kívül a fejlesztés több szakaszára is ráláttak. Ebből a hatalmas embertömegből senki nem állt ki a nyilvánosság elé, hogy a Holdra szállás kamu lenne. Elképzelhetetlennek tűnik, hogy ennyi ember meg tudjon tartani egy ekkora horderejű titkot.
Valós holdi körülmények
Az összeesküvés elmélet hívői szerint az Apollo 11 TV-ben sugárzott kép- és hanganyagát előzetesen stúdiókban rögzítették. A probléma annyi, hogy bizonyos holdi körülményeket egész egyszerűen nem lehet trükökkel reprodukálni – pláne 1969-ben. Még ha el is fogadnánk, hogy valami úton módon sikerült a Nap távolról jövő fényét és az űrhajósok furcsa mozgását leutánozni (amire hollywoodi szakemberek szerint a '60-as években még nem volt megfelelő technológia), akkor is marad egy részlet, amit nem lehet reprodukálni: a holdpor mozgását. A finom, szemcsés regolitot ugyanis pontosan úgy veri fel a szkafanderek csizmája, majd hullik alá szép lassan, ahogyan azt az ember el is várná a földihez képest hatod akkora gravitációs térben. Ezt manapság is csak komoly számítógépes modellezéssel lehet reprodukálni.
(Borítókép: Buzz Aldrin a Holdon. Fotó: Heritage Images/Getty)