Föltámadott a tenger (1953)
A Föltámadott a tenger volt az első magyar film, amely feldolgozta az 1848-49-es forradalom és szabadságharcot, a középpontban az ugyanilyen címen verset jegyző Petőfi Sándorral. A film a maga korának igazi szuperprodukciója volt, hatalmas költségvetéssel, statiszták ezreivel, és hazai színésznagyságok egész sorával készült. Két és fél órás játékidejével szintén kiemelkedett a többi magyar alkotás közül, miközben a Rákosi-korszak is rajtahagyta a nyomát a filmen: a történet nem a szabadságharc végével, hanem a nagyszebeni győzelemmel zárult, akkoriban ugyanis nem lehetett megmutatni, hogy megérkeznek az orosz csapatok, leverni a függetlenségükért küzdő magyarok harcát.
A kőszívű ember fiai (1964)
Az előző film hatalmas költségvetése ellenére mindmáig a legismertebb és legnépszerűbb '48-as filmünk a Jókai Mór: A kőszívű ember fiai című regénye nyomán készült produkció. A történet három, hatalompárti családban nevelkedett fiútestvér útját meséli el a szabadságharc kitörésekor, miközben az egymást keresztező sorsukat szerető vagy rosszakaró nők, jégmezőn támadó farkasok, párbaj és mártíromság alakítja. Várkonyi Zoltán igazi kosztümös-romantikus kalandfilmet rendezett a regényből, nemzetközi színvonalon.
Szegénylegények (1966)
Jancsó Miklós rendezése nemcsak a hazai, hanem az egyetemes filmtörténetben is kiemelkedő jelentőségű remekmű – írja a life.hu. A története közvetlenül a szabadságharc leverése után játszódik, a szereplői pedig a harcok résztvevői, akikben sosem múlik a szabadság utáni vágy.
80 huszár (1978)
A szabadságharc kitörésekor a magyar huszárezredek nagy része külhonban állomásozott, a forradalom hírére azonban hazaindultak, megtagadva ezzel a császári hadsereggel szembeni kötelezettségüket és kockáztatva a dezertálásért járó legsúlyosabb büntetést. Az 1848-49-es szabadságharcról készült magyar filmek közül Sára Sándor filmje a legdrámaibb, legemberközelibb és legtorokszorítóbb még úgy is, hogy a történet nem a harcok közepette, hanem az odavezető úton játszódik, ahol hőseinek le kell győzniük az üldözőiket, az út veszélyeit és önmagukat is.
A Hídember (2002)
Beremény Géza grandiózus filmje Széchenyi István életének több évtizedét öleli fel, de leginkább azt a folyamatot mutatja be, hogyan lett egy német anyanyelvű, Habsburg-pártinak nevelt könnyelmű fiatal nemesből „A legnagyobb magyar". Ennek a történetnek része, sőt meghatározó, tragikus fordulata a szabadságharc is, amelyet Széchenyi másképp képzelt megvalósítani.
Kincsem (2017)
A Herendi Gábor rendezte sikerfilm a lista első modernebb alkotása, ugyanakkor a története jóval a szabadságharc után játszódik. Ettől függetlenül azért kapott helyet a felsorolásban, mert a forradalom eseményei meghatározzák a történetét és a karaktereit. A főhős ugyanis 1848-49-ben veszített el mindent és emiatt lett belőle léha aranyifjú, akinek aztán egy csodaló felbukkanása ad életcélt. A film szerelmi szálát szintén a múlt határozza meg, hősünk ugyanis annak az osztrák főnemesnek a lányába szeret bele, aki a szabadságharc idején elveszejtette az apját.
Guerilla (2019)
A forradalom és a szabadságharc korának eseményeit a bevonult nemzetőrök és kiskatonák szemszögéből mutatja be Kárpáti György filmje. A Guerilla történetének idején a megszálló orosz csapatok már bevonultak Magyarországra és lépésről lépésre, kegyetlenül számolták fel a nemzeti szuverenitásért küzdő, még megmaradt ellenállást. A film lelkiismeretfurdalástól gyötört főhőse pedig elindul megkeresni a testvérét, aki annak idején helyette vonult be a seregbe.
Most vagy soha! (2024)
A legújabb film a tegnap, március 14-én mozikba kerülő Most vagy soha! című alkotás, amely minden idők legköltségesebb magyar filmje. Több mint 6 milliárd forintos költségvetéssel, 5 éven át készült. A forgatókönyvet Kis-Szabó Márk írta Rákay Philip és Szente Vajk közreműködésével. Bevallásuk szerint a film stílusát a Guy Ritchie-féle Sherlock Holmes-filmek és a Birmingham bandája című angol sorozat alapján alakították ki. A filmben az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének napját, a március 15-i eseményeket dolgozzák fel Petőfi Sándor és a márciusi ifjak szemszögéből, a valós eseményeket fikcióval vegyítve, ugyanakkor nem befolyásolva az eredeti történelmi események menetét.
A történet szerint amikor Petőfi a Nemzeti Dallal kirobbantja a forradalmat, az osztrák elnyomók egy titkosügynököt bíznak meg a feladattal, hogy állítsa meg a felkelést.
A film forgatása 2022 nyarán 86 napig tartott. A jeleneteket részben a budapesti Magyar Nemzeti Múzeumnál, az Andrássy úton, a Budai Várban, valamint Sopronban, Esztergomban és Komáromban rögzítették. Az NFI Stúdió fóti filmgyártó bázisán egy díszletvárost hoztak létre, amelyben megépült a Pilvax kávéház, Landerer nyomdája, a Nemzeti Múzeum előtt elterülő sáros vásártér, a körülötte lévő utcák, sikátorok, illetve a várost kettészelő Duna és az akkori hajóhíd is. A különböző jelenetekben megközelítőleg tízezer statiszta vett részt.
Habár az ezt megelőzően felsorolt filmekkel ellentétben a Most vagy soha! című alkotást nem tudjuk megnézni a kanapénk kényelméből, amennyiben elég energiát érzünk magunkban a kimozduláshoz, érdemes megváltani rá a mozijegyet, ugyanis egy valóban grandiózus produkcióval gazdagodhatunk, amelyről a Velvetnek a Petőfi Sándort alakító főszereplő, Berettyán Nándor egy exkluzív interjúban mesélt bővebben. Az interjúból a színészről is sok mindent megtudhat!
(Borítókép: Távirányító. Illusztráció: Getty Images)