A mennyország létezésének kérdése évszázadok óta vita tárgyát képezi a tudósok és teológusok körében, és csak ritkán jutnak a felek közös nevezőre a kérdésben. A művészet és a popkultúra gyakran felhők fölött lebegő, angyalokkal teli birodalomként ábrázolja, ám egy tudós szerint a valóság ennél jóval összetettebb lehet, és szerinte még azt is tudjuk, hol érdemes keresni.
Michael Guillen, a Harvard University egykori oktatója, aki fizikából, matematikából és csillagászatból is doktori fokozattal rendelkezik, egy nyílt esszében ismertette elméletét a Fox News oldalán. Írásában tudományos érvekkel próbálta alátámasztani gondolatmenetét, melyben azt részletezi, hogy az univerzum nem csak tágul, hanem a távolabbi objektumok egyre gyorsabban távolodnak tőlünk. Ezt az összefüggést már a 20. század elején felismerte Edwin Hubble csillagász is, aki kimutatta, hogy minél messzebb van egy galaxis a Földtől, annál nagyobb sebességgel sodródik el tőlünk.
Guillen szerint elméletileg létezik egy olyan határ, ahol a galaxisok már a fénysebességgel távolodnak. Ezt a távolságot a kozmológiában kozmikus horizontnak nevezik. Ez az a pont, amelyet sem ember, sem űreszköz nem érhet el, mivel – Einstein relativitáselmélete alapján – csak a fény és más nem anyagi jelenségek képesek ilyen sebességre.
A fizikus pedig pontosan ezt a kozmikus horizontot tartja a mennyország lehetséges helyének. Érvelése szerint ez összhangban áll a Biblia leírásaival is, amelyek a mennyországot következetesen „fentként” ábrázolják. Guillen értelmezésében az alsóbb szint a Föld légköre, a középső az űr, míg a legfelső szint – ahol Isten lakik – már a kozmikus horizont környékén helyezkedhet el.
A modern kozmológia szerint egyébként a kozmikus horizonton túl is létezhet egy teljes univerzum, ám ez örökre elérhetetlen marad számunkra. Guillen szerint a jelenlegi megfigyelések és Einstein elméletei arra utalnak, hogy ezen a határon az idő gyakorlatilag megszűnik létezni, nincs múlt, jelen vagy jövő, csak időtlenség. A tér viszont továbbra is létezik, így ez a „rejtett univerzum” elvileg lakható – bár kizárólag a fény vagy fényhez hasonló entitások számára.
A tudós azt is kiemeli, hogy a kozmikus horizont mentén találhatók a megfigyelhető univerzum legősibb objektumai, vagyis ami azon túl van, az még a feltételezett ősrobbanásnál is régebbi lehet. Guillen szerint mindez egybevághat azzal a vallási elképzeléssel, amely a mennyországot egy időn és anyagon túli, halandók számára elérhetetlen birodalomként írja le.
(Unilad)
(Borítókép: Getty Images)