A 17 ezer lakosú Visoko városa egy völgyben helyezkedik el, a Bosna folyó partján. Csúcsos hegyek veszik körül, ami 2005-ben felkeltette az amerikai-bosnyák származású Semir Osmanagic figyelmét.
Fotó: Gergály Judith
Osmanagic - akit sokan csak bosnyák Indiana Jonesnak hívnak - korábban mindenfelé tanulmányozta a piramisokat. Visokóban hőkamerás felvételeket készített a hegyekről, és ez alapján úgy gondolja, hogy nem természeti képződmények, hanem piramisok, melyeket egy ősi civilizáció épített. Összesen kilencet számolt össze.
Fotó: Facebook/Semir Osmanagic
Többnek nevet is adott: a Nap, a Hold, a Sárkány, a Szeretet-piramisa, és a Föld temploma. A Nap-piramis 220 méter magas. Erre a világ legnevesebb tudósai is felfigyeltek, mert ha így van, magasabb, mint az egyiptomi Kheopsz-piramis ami pedig 147 méter magas.
Fotó: Gergály Judith
Fogtuk magunkat, és Visokóba utaztunk, hogy saját szemünkkel lássuk az állítólagos piramisokat. A csúcsos hegyek már messziről is jól láthatóak. Az egész városnak van egy megfoghatatlan varázsa.
Fotó: Gergály Judith
Osmanagic szerint a piramisokat egyetlen óriási alagútrendszer köti össze, amiben tisztító és gyógyító energiák vannak. Itt egy 800 kilós energiatároló követ is találtak a régészek, amit elneveztek Megalith K-2-nak. Ez egy mágneses energiamezőben fekszik, és úgy tartják, hogy jótékony hatással van a szervezetre. Ezért elkezdte vonzani a gyógyulni vágyókat.
Fotó: Gergály Judith
A magyarok szempontjából pedig ennek a kőnek van a legfontosabb szerepe. Szakács Gábor íráskutató elsőként fejtette meg, hogy kapcsolat van a köveken talált jelek és a székely-magyar rovásírás között. A 39 betűs ábécéből 22-őt sikerült azonosítania.
Fotó: Gergály Judith
A két legnagyobb: a Nap és a Hold-piramis járható be biztonságosan. Mindkét hegyet erdő borítja, és csak gyalogosan lehet megközelíteni.
Fotó: Gergály Judith
Egyik sem könnyű terep, ezért érdemes kérni a helyiek segítségét. Ők ismerik az utat és azt is, hol lehetnek még elszórva aknák a Balkán-háborúból.
Fotó: Gergály Judith
A Hold-piramis oldalán ásatások nyomai láthatóak. A régészek itt-ott megbontották az oldalát, hogy bebizonyítsák: szabályos kőlapokból épült, amit építőanyagok kötnek össze. Osmanagic szerint ez megdönthetetlen bizonyíték arra, hogy emberi kéz alkotása.
Fotó: Gergály Judith
A hegyek tele vannak ilyen kövekkel, a lakók már száz éve is beléjük ütköztek építkezés közben.
Fotó: Gergály Judith
Kilátás a Hold-piramisról. Megéri a túrát, még esőben is.
Fotó: Gergály Judith
A Nap-piramishoz egy darabig autóút vezet, majd a fák között keskeny, köves ösvényeken lehet elérni a tetejét, körülbelül fél óra séta után.
Fotó: Gergály Judith
Ahhoz hogy érezzük a különleges, bizsergető energiákat, még mászni sem kell. Elég a tövében lepihenni.
Fotó: Gergály Judith
A tetején van egy várrom, és persze gyönyörű kilátás a városra.
Fotó: Gergály Judith
Ami így néz ki.
Fotó: Gergály Judith
Valljuk be, nem rossz látvány.
Fotó: Gergály Judith
Aki teheti, vagy érdekli a téma, beállhat önkéntesként dolgozni az alagútba a régészek mellett. A világ minden tájáról jönnek.
Fotó: Gergály Judith
Osmanagic 11 éve kitart a felfedezése mellett, hogy Boszniában piramisok vannak, annak ellenére, hogy sokan kételkednek benne. A bosnyák turizmus viszont azóta fellendült. Évente turisták ezrei jönnek kíváncsiságból, vagy a hely misztikuma miatt, vagy a gyógyulás reményében.
Fotó: Gergály Judith
Semir Osmanagic nem kevesebbért küzd, minthogy írják át a történelemkönyveket.
31 · Jun 03, 2017 11:46am Tovább a kommentekhez