A legnagyobb nyugat-európai város, ahova nincs fapados, de nem is baj

DISCLAIMER.

Kedves olvasóim és kollégáim! Ez az utolsó cikkem a Velveten, illetve az egész interneten. Az Osztrák Államvasutak ugyanis annyira magas összeggel fizetett le az alábbi pár bekezdésért, hogy nincs szükségem rá többet az életben, hogy dolgozzak. Sok olvasónk van, aki lefizetést sejt minden pozitív értékítéletet kifejező mondat mögött, hát most elárulhatom, hogy igazuk van, elképesztően busás összegek ütötték eddig is a markomat, most meg tényleg akkorát kasszírozok, hogy attól még a legmerészebb elméletgyártó szava is elakadna.

Vonattal jövök Zürichből Budapestre, és tök jó!

Ez a sztori ott kezdődik, hogy nyáron voltam hét hetet Olaszországban, aztán hét hetet Magyarországon, most meg hatot Svájcban, ami nagy változásokat hozott a közlekedési szokásaimban. Amióta járnak fapados repülőjáratok Budapestre, én azóta ingázok Budapest és az élettársam aktuális munkahelye között. Úgy néz ki, hogy 13 év után most vége a folyamatos repülőzgetésnek, azért méghozzá, mert áttérek a vonatra. Nagyon sok faktor játszott közbe a döntés meghozatala folyamán, próbálom őket fontossági sorrendbe állítani.

1. Zürichbe nincs fapados repülő

Szóval Svájc nem egy low cost ország, hanem kibadrága minden. Ezzel összhangban nincs is fapados repülőjárat Budapestről Zürichbe. Nagyonsokszáz euró/frank környékén van a legolcsóbb nemfapados jegy is, nem hiszem, hogy lenne még egy ilyen méretű nyugat-európai város, amit ennyire ne lehetne Budapestről fapadossal megközelíteni.

2. Zürich helyett Baselbe van fapados repülő

Úgy lehet repcsivel megoldani a kérdéses viszonylatot, hogy az ember Baselbe repül, mert Basel ugyan Svájcban van, de annyira közel a határhoz, hogy a reptér már a francia részen található, ezért fapad-komptibilisebb. Szóval Baselbe repülhetnék, a reptérről fogalmamnincsmennyi perc Basel központja, Basel központjából Zürich meg egy óra vonattal, amit onnan tudok, hogy pont tegnap voltunk ott Goldfrapp-koncerten. Szóval ez a bázelezés nem kifejezetten ideális.

3. Van viszont vonat

Van viszont közvetlen vonat Budapest és Zürich között, úgy hívják, hogy Railjet és az Osztrák Állami Vasúttársaság üzemelteti. Lehet menni éjszaka hálókocsival is, csak úgy nekem vagy nagyon táboriak a körülmények, mert idegenekkel kell együtt aludni, vagy egyszemélyes hálófülkét veszek, de az meg túl drága. Viszont van a nappali járat is, ezen ülök most.

4. Magyaroknak feleannyiba kerül

Nem biztos, hogy értem, hogy ez hogyan lehetséges, talán nem is teszem jól, hogy ezt nyilvánosan fitogtatom, de először a Svájci Államvasutaknál próbáltam megvenni a retúrjegyem, tekintettel arra, hogy legutóbb Budapestről autóval jöttünk ide (aztán átvittük az autónkat Olaszországba és otthagytuk). Szóval zürichi kiindulóponttal kellett nekem a retúrjegy, nyilván a svájci MÁV-nál érdeklődtem, azt mondták, hogy 300 frank körüli összegbe kerül a jegy, ami kb. 80 ezer forint. Na itt elbizonytalanodtam.

Viszont én előzőleg érdeklődtem az igazi, magyar MÁV-nál is, és úgy rémlett, hogy ők ennél sokkal alacsonyabb árat mondtak. És tényleg, kiderült, hogy teljesen ugyanaz a jegy a MÁV-tól megvéve csak 42 ezer forint, pont a fele. Az egyetlen problem, hogy nincs internetes meg otthon kinyomtatott jegy, úgyhogy megkértem a szüleimet, hogy vegyék át a jegyemet és küldjék ki utánam Svájcba. Így is történt.

5. 42 000 Ft = nagyon olcsó

Ha a fapados utazás költségeivel összehasonlítom, akkor ez az ár borzasztóan megéri, tekintettel arra, hogy én mindenhova sokheti cuccomat hurcolom magammal egy minimum húszkilós bőröndben, amiért kemény felárat kérnek a repülőjegy mellé. A vonat viszont csomagtól függetlenül ugyanannyi, és ugye így megúszom a reptérre kijutás és a reptérről hazajutás költségeit is, amik főleg Svájcban tetemesek lennének.

Ja, és azt nem mondtam, hogy a repülő, hát, alapból fapados, a vonatra viszont az első osztályra kerül ennyibe a jegy. Minden, amit ebben a cikkben olvas, az konkrétan az első osztályra vonatkozik. (Mondjuk van még ennél is elsőbb osztály, a business.)

7. Hosszabb, de nem is olyan sokkal

Igen ám, de az idő pénz, mint tudjuk, a repülő áthussan egyik városból a másikba egy óra alatt, a vonat viszont kemény 11 órát megy: indulás 10:40-kor Zürich Hauptbahnhofról, érkezés 21:42-kor a Keletibe. Mennyi elvesztegetett idővel jár a vonatozás!

Csakhogy a vonat menetidejének 11 órájához az én esetemben további egy óra se jön hozzá, ha a háztól-házig menetidőt nézem, mert kevesebb, mint fél órára lakom mindkét pályaudvartól. Szóval vonattal háztól házig 12 óra alatt jutok el. Ehhez képest a reptérre két órával előbb ki kell menni, a reptérre kijutás hosszadalmas, és akkor még ott van a fent taglalt Basel-Zürich időrablás is, amivel a repülőút összesen simán beletelne 7-8 órába. Így is jelentős a különbség, de azért így nézve már kevésbé drasztikus a dolog.

8. Hosszabb, de minimális időveszteséggel

Na de miből áll a repülőút 7-8 órája? Várakozással, sorbanállással, ellenőrzéssel, sorbanállással, sorbantülekedéssel, biztonsági átvizsgálással, felszállás és landolás közben mindent tilossal, csomagravárással, átszállással, dutyifríben bandukolással. Én rengeteget próbáltam már repülőutak közben az időt valami értelmesre fordítani, és az a tapasztalatom, hogy ez nagyon nehéz.

Ehhez képest igaz, hogy most itt vagyok ezen a vonaton 11 órát, merthogy igen, ezt a cikket most a vonaton írom, de van konnektor a laptopomnak, van ingyen wifi, szóval ugyanúgy tudok dolgozni/filmet nézni/bármit csinálni a 11 órából 11 órát, mintha otthon lennék vagy egy irodában. Az elvesztegetett idő igazából kevesebb, mint ha repülnék.

9. Ez nem fapados, hanem bőrüléses

Ez  a vonat annyira nem fapados, hogy szó szerint bőrüléses. Ezen a vonaton van étteremkocsi, de van pincér is, aki kérésre kihozza az ételt az ülésemhez, bár azt kell, hogy mondjam, hogy a kajakínálat nem túl meggyőző és a magyar árakhoz képest olcsónak sem mondanám. A legolcsóbb szendvics 4 euró (kb. 1200 Ft), egy presszókávé 2,20 (kb. 700 Ft), dehát a fapadosokon is ennyiért vesztegetik az ételt, csak ott könnyebben kibírja az ember az egész utat evés nélkül. Szóval még jó, hogy hoztam elemózsiát.

De egyébként meg van hely a lábamnak, könnyen bármikor felállhatok, amikor akarok, kényelmes az ülés, nem vagyok összezsúfolva senkivel, a kilátás meg valami döbbenet gyönyörű.

10. Gyűlölöm a reptereket

Gyűlölöm a plázákat, és gyűlölöm az egyre durvábban elplázásodó reptereket. Gyűlölje őket ön is, mert megérdemlik, mert borzasztóak és embertelenek. Természetesen írtam már erről a témáról egy külön összeállítást, mert kicsit elviselhetőbb, ha az ember legalább kiadja magából a frusztrációt, mindenesetre én 13 éve max. kéthavonta repülök egyet, úgyhogy most elképesztően jó érzés, hogy június 8-án tettem be utoljára a lábamat egy reptérre, és idén már nem is fogom többet. Hurrá!

11. Környezetkímélőbb

Alapvetően szégyellem magam, hogy ez milyen sokadik szempont csak, de a légi közlekedés nagyon sokban hozzájárul az üvegházhatáshoz, vonattal utazni sokkal környezetkímélőbb. Rengeteget repültem az elmúlt években, és igen, nagyon jó érzés, hogy 2017-ben ennyivel kevesebb kerozin szárad a lelkemen.

Mellesleg mindig csodálkozva hallgatom azokat az ismerőseimet, akik szeretik hangoztatni, hogy milyen környezetkímélők, szelektálják a szemetet, biciklivel járnak a városban, valószínűleg még vegánok is, mert tudja ön, hogy a hústermelés mennyi széndioxid-kibocsátással jár?! – viszont közben össze-vissza repkednek egész Európában hosszú hétvégékre és Európán túl is egyéb utakra. Amit egyébként példamutató életmódjukkal egy hónap alatt megspórolnak a hétköznapokban, azt a hónap végén elégetik egy barcelonai hosszú hétvégével. Hm.

12. Hát kábé ennyi

Nagyon jó lenne, ha több ilyen vonat lenne, mint ez. Persze van, csak nem nagyon jönnek Magyarországra. Igen, a svájciaknak könnyű, mert van pénzük, meg jobb helyen is vannak, de tény, hogy Zürichből például Milánó, München és Párizs is csak pár óra vonattal – tőlük Budapesten kívül még egy csomó világváros elérhető vasúton.

Na de egyszer majd Magyarországra is biztosan elérkezik a jövő!