Most, hogy kiörömködtük magunkat egy magyar szerző nemzetközi sikerén, itt az alkalom, hogy megnézzük, mivel foglalkozik Oravecz Nóra az első Huffington Poston megjelent írásában. Spoiler: életvezetési tanácsokkal.
1. „Egyetlen használható dolog van: az érzelmeink -- megérzések és ösztönök. Odavezetnek és visznek, ahol boldogok lehetünk.” Bár a központozásförgeteg, másutt pedig annak teljes hiánya kicsit nehezen emészthetővé teszi a szöveget, mintha az lenne a lényeg, hogy agyalás helyett mindenki kövesse a szívét.
2. Vannak emberek, akiknek sok a pénze, és mernek befektetési kockázatokat vállalni. Penn Badgley, akivel találkozott, például ilyen ember.
3. Vannak emberek, akik „kitörtek valamiből, amiben részt kellett venniük, hogy azzá váljanak, akik”. Önmagát is ilyen embernek tartja. „Mert mindannyian azon dolgozunk, amit »szenvedélynek«, vagy »szándékosan élésnek « neveznek, szóval csinálunk valamit, ami az életünket jelenti.” (Az idézetek a lehetőség szerinti pontos fordítások.)
4. Mindezt nem egyszerű elérni.
5. „Nem mindenkinek kell megváltania a világot, de ha úgy érzed, hogy amiben vagy, nem jól megy, és tudod, mi tenne boldoggá, akkor kezdj el lépéseket tenni érte.” (Legalábbis őszintén remélem, hogy erre gondolt, mert itt meg abszolút nincsenek tagolva a mondatai.)
6. Lehet, hogy meg se kell keresni a minket boldoggá tevő dolgot, mert megtalál magától.
7. „Tegyen boldoggá a pillanat, irányítsanak az érzéseid, azok tudják, hol kell lenned, és mit kell megtapasztalnod.” Le a korlátokkal, engedd be a csodát, stb.
Az intuitív központozás nagymestere tehát pontosan ugyanazt csinálja, mint eddig, csak most angolul: nagyon hosszan ír le teljesen egyértelmű dolgokat, kényszerbetegeket/nyelvhelyességnácikat végtelenül idegesítő stílusban, és ezzek marha jól keres. Haladjanak tovább, nincs itt semmi látnivaló.
(További eszmecsöppekért ezt a tumblrt ajánljuk.)
