Till Attila: 

„Nekem baromira tetszik ez az egész. Nem vagyok pék, nem sütök kenyeret, de szimpatikus volt a kezdeményezés. Alapból is, a családommal szinte függővé váltunk a Pékműhely cuccaitól. Amikor ott voltam a tavalyi fesztiválon - mert barátként felkértek műsorvezetőnek - akkor láttam, hogy Józsi (Vajda József, a Pékműhely tulajdonosa - a szerk.) küzd az elemekkel. Oké, hogy nagyon ért a kenyerekhez, de ez egy komoly rendezvény, aminek a szervezettsége, kommunikációja teljesen másfajta figyelmet igényel.”

Fotó: Németh Sz. Péter / Velvet

„Elkezdtünk róla beszélni, hogy akkor csináljuk meg rendesen, hogy ebből legyen valami. Tanultunk a tavalyi hibákból. Az alapok nem változtak, aki eljön, az tud kóstolni és közelebbről is megismerkedhet a kenyérkészítéssel. Lesznek zenekarok, lehet hozni gyerekeket, lehet dagasztani kenyeret, lesz grillezés is, valamint komoly nevek lesznek jelen a gasztrovilágból is. Ebből lesz egy normális, végtelenül emberi de magas szakmai színvonalú rendezvény.'

Fotó: Németh Sz. Péter / Velvet

„Augusztus 13-ig lehet jelentkezni. Aztán lesz egy előzsűrizés az otthon sütőknek, visszahívjuk azokat, akik a nevezési lapjuk szerint nem délelőtt kezdtek el sütni.”

Fotó: Németh Sz. Péter / Velvet

Vajda József: 

„A Kenyér Lelke Fesztivál igazi missziója, hogy valahogy visszaadjuk a kenyér renoméját. A kenyér nem arra való, hogy rátedd a szalámit. Ez egy önálló étel. Meg kell változtatni az emberek gondolkodásmódját, hogy tudják mi a különbség egy jó kenyér és egy rossz kenyér között.”

Fotó: Németh Sz. Péter / Velvet

Till Attila: 

„Ha valaki bemegy egy kézműves pékségbe, akkor azt látja, hogy ott drágább a kenyér. Többe kerül? Igen, de az a kenyér egy hétig kenyér marad. Ha a bornál, vagy a kézműves söröknél sikerült ezt elérni, hogy az emberek tudják, a minőségért megéri kicsivel többet fizetni, akkor itt is menni fog.”

Fotó: Németh Sz. Péter / Velvet

Fotó: Németh Sz. Péter / Velvet

Vajda József: 

„Alapvetően a jó kenyérben lévő alapanyagok nem kerülnek lényegesen többe. Igazából nem is kellene drágábban adni, de valahol meg kell magad különböztetni a másik minőségtől. És a munkaóra az, ami lényegesen több ezeknél a termékeknél, mert a 8-9 napig készülő kovász mellett még 18-20 óra, amíg elkészül. Az ipari, élesztős kenyér ehhez képest mindössze 2-3 óra alatt megvan.”

Fotó: Németh Sz. Péter / Velvet

Németh Áron (a Kenyér Lelke Fesztivál egyik szervezője): 

„Jelenleg úgy állunk a pékszakmával, mint a rendszerváltás idején a borászkodással. Előtte rengeteg embernek volt szőlője, de nem tudta rendesen feldolgozni. A nagypapa megcsinálta a maga savanyú, ihatatlan borát és azt fogyasztotta a család. Aztán jöttek olyanok, akik elkezdtek szépen, hozzáértően foglalkozni a szőlészettel, majd szép lassan mindenkihez eljutott, hogy milyen a jó bor. Azt szeretnénk, hogy a kenyérkultúra a nyugati minta irányába haladjon."

Fotó: Németh Sz. Péter / Velvet

Vajda József: 

„Azért fontos a kenyér, mert a kisgyerekektől az idősebbekig mindenki érintkezik vele, ott van mindenki asztalán, és semmilyen negatív üzenete nincs, míg a minőségi borfogyasztás buzdításában azért meg lehet találni az alkoholizmus népszerűsítésének üzenetét. Olyan lehetőségek rejlenek ebben az országban a kultúra, a neveltetés miatt, ami más országban nincs. Csak nem azzal vagyunk elfoglalva, hogy mink van, hanem azzal, hogy mink nincs.”

Fotó: Németh Sz. Péter / Velvet

Till Attilával, Vajda Józseffel (a Pékműhely tulajdonosa) Németh Áronnal (fesztiválszervező) arról beszélgettünk, hogy szerintük a kenyér miért sokkal emberibb, mint hinnénk. Merthogy augusztus 20-án második alkalommal rendezik meg a Kenyér Lelke Fesztivált, amelynek célja, hogy az embereket jobban megismertessék azzal az alapvető élelmiszerrel, ami minden háztartásban ott van az asztalon.  Fotó: Németh Sz. Péter / Velvet