IMG 8692

„Mint egy 25 éve dobozban maradt film” - Interjú Beri Aryval

2016.12.02. 10:37

Ha valaki a nyolcvanas években volt fiatal és meghallja Beri Ary nevét, azonnal azt fogja mondani: Szerelem első vérig. Ez volt az az ifjúsági film, ami országosan ismertté tette, pedig Berencsi Attila sokoldalú személyiség.

Zenészként és énekesként több zenekar elindításában benne volt (Beri Ary és a Játékos Fiúk, Beri Ary és a Pillangók, E.V.A, Prototype), festőként továbbra is aktív, egyébként pedig mostanában bútorkészítőként is dolgozik. A Bery Ary és a Pillangók december 2-án újra koncertezik a Dürer Kertben, ennek apropóján beszélgettünk vele.

A legtöbben színészként ismerik a neved, de az elmúlt években inkább a zenész-énekes és a festő éned került előtérbe. Ezeket az életpályákat mennyire választod külön?

Szorosan összefüggenek, bár nem példaértékű módon. Előfordul, hogy festőként és zenészként is megjelenek egyazon helyen és időben, viszont a hétköznapokban inkább hátráltatja egymást a két különböző tevékenység.

Vannak olyan időszakok az életedben, hogy az egyik hangsúlyosabb lesz: van, hogy a festő vagy a zenész éned a fontosabb ?

Mindkettő egyformán jelen van az életemben. A zene hobbi és szerelem, a festészet munka és fennmaradás. Nem nyűg vagy ilyesmi, egyszerűen sokkal nehezebb megélni, ráadásul nem kecsegtet folyamatos sikerélménnyel, ezért szívesen pihenek a zenei világomban. Most úgy gondolom, hogy a festészetben vagyok otthon, bár ezt sokan inkább fordítva gondolják.

Beri Ary

A Szerelem első vérig című film főszereplője Berencsi Attila néven született Ózdon. Színész, zenész, festőművész, dalszövegíró. A budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában érettségizett, itt alakult első zenekara, a Beri Ary és a Játékos Fiúk. Ezután több filmben is szerepelt. 1989-ben elnyerte a San Sebastián Nemzetközi Filmfesztiválon a legjobb férfi főszereplőnek járó díjat, a Túsztörténet című filmben nyújtott alakításáért. 1990-től visszavonult a nyilvánosságtól. 2002-ben egy utolsó film erejéig visszatért a filmezéshez (Szerelem utolsó vérig), majd végképp felhagyott vele. Manapság zenész, keresett képzőművész. Jelenleg Budapesten él és alkot. 

Nyilván nehezen érintett az a sztárság, amit a Szerelem első vérig c. film hozott. Harmincegy évvel a film első része után megbántad, hogy így indult a történeted? Valamilyen szinten azért a filmnek köszönhető, hogy elindult a zenekar, és a zenész pályád is?

Sajnos nem, ez nem így történt. Elindulhatott volna egy, a filmek világához passzoló zenei karrier, viszont én abból inkább nem kértem. Ennyi idő távlatából már pontosan látom, hogy annak a gondolkodásnak, amit én szerettem volna közölni a zene eszközével, kifejezetten ártott a Szerelem... filmek profilja. És ennek a ténynek a valóságát mutatja ez a kérdés is.

2016. december 2-án lesz a Beri Ary és a Pillangók visszatérő koncertje a Dürerben. Ez egy összegző koncert lesz vagy esetleg új számok is lesznek majd?

Nincs szó visszatérésről. Jelen pillanatban az lenne a legbotorabb gondolat, ha jövőt alapoznék egy harminc évvel ezelőtti, lemeztelen, súlyosan rétegzenét játszó zenekar egykori, viszonylagos ismertségére. Volt egy el nem készült és ki nem adott kalóz LP, vagy inkább demótöredék, amit hallgattak az arra fogékonyak. Most előadjuk a teljes akkorra tervezett lemezanyagot. Természetesen lesznek ismeretlen dalok is, hiszen ismertté csak 8 vált a 15-ből. Mint egy 25 éve dobozban maradt film.

Az, hogy hosszabb időre eltűnsz a nyilvánosság elől, majd újra feltűnsz , az  azért van, mert zavar a nyilvánosság vagy azokat a csatornákat nem szereted, amikkel eljuthatsz a közönséghez?

Az én ismertségem nem saját jogú. Nem harcoltam érte, így nem érzem magaménak és nem is érdekel. Sajnos a hozadékát viselnem kellett, de azért inkább tartózkodom tőle.

Az, hogy néha "előkerülök" az nem az én döntésem. Természetesen ez nem kényelmetlen számomra, hiszen egyre kevesebb szó esik a múltamról és egyre több a jelenemről, vagy épp a jövőmről és ez boldoggá tesz.

Több kiállításod is volt az elmúlt években. Ha a zenekar is visszatér, jövőre várható esetleg új kiállítás?

Igen, 2015-ben és 2016-ban is volt kiállításom, Ráadásul szerencsémre nagyon komoly helyeken. Az érdeklődők találnak ezekre vonatkozó tartalmakat a neten. 2017-ben is lesz egy különleges tárlat, viszont a zenekar nem tér vissza. Az új formációimat fogom terelgetni, és már szinte hagyományként megmutatni a kiállítás helyszínén. Ez a terv: koncert a képek közt. Többször is volt már ilyen, és úgy tűnt, hogy a látogatók nagyon kedvelik az ilyesmit. Én már alig várom.

2011-ben a szívinfarktusod után letetted az italt és a cigit. Az, hogy egy teljesen új életet kezdtél, hozzásegített  ahhoz, hogy s módon lásd a zenét vagy a saját dalaidat?

Azt mondta a doktor, hogy egy komoly infarktusra teljesen rámegy az alany, szóval ehhez képest az én esetem pusztán egy könnyű, életmódi indíttatású rosszullét volt. Azért nem volt egyszerű: azóta az egész világot másként látom, már nem félek a haláltól. A megvonásaimra azért volt szükség, mert a nagy boldogságkereséstől nem futottam meg a kötelező köröket sem, a szabadon választottakról nem is beszélve. A cigiről való leszokást pedig egyszerűen megígértem magamnak: 34 évig füstöltem. A lehető legostobább tevékenység, amit az ember csak tehet magával. A piával meg az a gond, hogy rengeteg haszontalan időről azt hiszi az ember, hogy hasznos. 

Egy interjúban olvastam, hogy nagyjából 2500 dalod van még, ami nincs publikálva. Nem tervezed majd kiadni ezeket vagy egy részét online elérhetővé tenni?

Igen, ez a szám azóta változott, mint ahogy azt már említettem. Ma már nincs értelme a lemezkiadásnak, az pedig rengeteg időt vinne el, hogy a megfelelő minőségben kikerülhessen a hálóra. Egyszerűen nem tehetem meg. Ha valamilyen módon kompenzálhatnám fesztiválozással a törődést, akkor persze lehetne ezzel a gondolattal szorosabban együtt élni. Viszont mivel semmilyen módon nem tartozom abba az alomba, így a számok tetemes része fióklakó marad. Az én életem ilyen, már megszoktam.

2010-ben megjelent egy Neon dalok című kiadvány, amelyben benne voltak a képeid és a dalszövegeid is és egy CD is járt hozzá. Ennek lesz valamilyen folytatása?

A Neondalok a CAPSIS cég gondolkodásának a terméke volt, ők minden év végén valamilyen kulturális jellegű kiadvánnyal lepik meg partnereiket. Ebbe a támogatási formába kerültem be én is. Az már egy külön megállapodás volt, hogy a festészeti albumba kerüljön egy zenei melléklet.

Ha ezt nem sikerült volna elérnem, akkor vélhetőleg sosem jelenik meg hanghordozóm.

Örök hála nekik ezért. Sajnos ez egy egyszeri alkalom volt, mert minden évben mást támogatnak. Viszont ez így helyes, engem ez az egy alkalom is boldoggá tett.

Mi inspirál téged most, 2016-ban?

Körülbelül 7000 zenei kiterjesztésem van, ilyen-olyan készenléti formában. Ezeknek a fiókban maradása ellen már tettem komoly lépéseket. Több formációban is eldördült a startpisztoly és még mindig keresem azokat az előadókat, akikkel együtt dolgozhatnék, mint zeneszerző. A festészetben úgy döntöttem, hogy ideje felhagyni a szándékos léc-emelgetéssel és időszerű lenne hagyni, hogy dolgozzon a megszerzett tudás. Létezik egy igen különleges képkészítési technikám, amelynek terméseit tavasszal mutatom be a PRÓFÉTA Galériában. Komoly élmény lesz nekem, mivel nagyon összetett már a kiállítás közönség elé tárása is. A lényeg, hogy mindig a jövőben rejlő lehetőség inspirál.

2014-ben alakult a Prototype nevű eletronikus rock zenekar. Ebben a zenekarban mennyire veszel részt aktívan dalszerzőként?

A Prototype és a későbbi Neuron zenekar is az én zenei tevékenységem. Olyannyira,hogy jelenleg mindkettőben egyedül vagyok. Persze ez hamarosan változhat, hiszen a Düreres Pillangók-koncert után a Neuron is próbálni kezd majd az új tagokkal. 

Milyen zenék inspirálnak a dalszerzésben? Van valamilyen új zenei irányzat, ami nagyon bejön, vagy inkább csak régebbi zenéket hallgatsz?

A szó hagyományos értelmében nem hallgatok zenét. Van néhány léhűtő, diszkós haverom, akik ezt nehezményezik, mivel szerintük ez alap. Én mindig szerzői oldalról közelítek. Az író személye érdekel, nem a színészé vagy a rendezőé. A dalt megálmodó szerző a lényeg, és nem az előadó. Egyre több dalfoszlány vagy fordulat vagy ízlés áll össze a fejemben, amik akár egy kis behatásra is kikéredzkednek, világra jönnek. Ez bármi lehet: látvány, zaj vagy filmzenei motívum is akár. Ha mégis hallgatok zenét és nem aláfestésként, nem háttérzeneként hallgatom. Persze számos esetben kapom föl gyermeki módon a fülem valami hallatán, olyankor komoly erőfeszítést teszek, hogy megtudjam, mi is az, és hogy újra halljam. 

Berencsi Attila honlapja