2017. április 28-án, tizedik alkalommal láthatta a néző Peller Annát és Lukács Miklóst (vagy ha így ismeri jobban: Pellerné Mikikét) az új köntösbe csomagolt Reggeliben. Mivel az RTL Klubon futó műsornak nem csak a köntöse új, hanem a koncepció, sőt, a műsorvezetők (bocs: házigazdák) személye is, ezért épp ideje volt megtudnunk, hogy mennyire szokták meg az új élethelyzetet, és gondolkodnak-e már a váláson.
Újrakezdés
Az első adást április 17-én láthatták a nézők, majdnem hat évvel az előző széria befejezése után – a siker pedig ilyen esetben mindig kétséges. Az, hogy mi a koncepció, első látásra nem biztos, hogy mindenkinek egyértelmű, ahogy az sem, hogy miért nevetgélnek a házigazdák összevissza mindenkivel, és miért nem Stohl András és Alföldi Róbert marad örökké, akiket már úgy megszoktunk. A két művész ismételt feltűnése az újrakezdő adásban épp ezért biztonsági játéknak tűnhetett, de nem árt, ha a készítők ismert arcokkal csábítják vissza a nézőket (vagy a Mokkától el, ahogy jólesik), és ahogy Schiwert-Takács László, az RTL kreatív producere elmondta, ez be is vált. „Alföldiék nagyon jól szórakoztak, ez nekik afféle kirándulás volt a múltban.” (Tőlük aztán, még ugyanabban az adásban, Peller Annáék vették át a műsor vezetését.)
Spoiler: nem. Tehát ezentúl minden reggelt a Peller-Lukács házaspárral kell kezdeni – két olyan emberrel, akik ezelőtt soha nem végeztek ehhez hasonló munkát, lévén, Peller Anna színésznő, Lukács Miklós pedig... mi is? „Általában otthon dolgozom: éjszaka rádió- és egyéb reklámok hanganyagait készítem; napközben a gyerekkel vagyok, miután hazajött az oviból; reggel 6-kor pedig itt kezdünk. Szóval a napi 3 óra alvás bőven elég.”
A munka (a sminkelés és az összes előkészület után) negyed 8-kor kezdődik, és ez nem véletlen: Kolosi Péter szándékosan döntött a napi 2 órás műsorhossz mellett, állítólag ennyi bőven elég. „Szörnyű lenne, ha már 5-kor itt kellene lenni, így is úgy érezzük, hogy fényalvók vagyunk. Tudod, amikor belenézel a reflektorba, és attól azonnal fel is ébredsz. Másból nem is nagyon tudunk energiát meríteni mostanában” – mondja Anna, aki ennek ellenére úgy érzi, hiába fárasztó, egyre inkább feltölti ez a környezet. De nem volt ez így az elején.
Eleinte attól a tudattól, hogy élőben néznek az emberek, képtelen voltam szabadulni. Ettől pedig nyilván azonnal befeszültem, és ha én befeszülök, akkor nekiállok viselkedni vagy természetellenes hangon beszélni, az pedig soha nem jó.
Anna egyébként kifejezetten hálás helyzetnek tartja, hogy a férjével dolgozhat, azt mondja, teljesen másképp festenek együtt, mint azok a műsorvezető párosok/házigazdák, akik között ugyan van összhang, mégsem ismerik egymást igazán.
„Mi mindent tudunk egymásról. Tudom, hogy hat éves korában Samantha Fox-plakát lógott a szobája falán, mindig tudom, mit fog mondani, de még a szóvicceit is előre megjósolom. A 10 éves kapcsolatunk alatt egyetlenegyszer tudott meglepni, akkor, amikor elment agykontroll-tanfolyamra, és utána egy vizsgán kihúzta a hármas tételt - azt, amit akart is.
Jó, 22 tételből volt erre esély, de akkor is.
Nem hisz semmiféle ezoterikus dologban, ezért tapasztalati úton próbálta bebizonyítani, hogy jól is teszi. Ez a téma az egyetlen, amiben nem értünk egyet, de konfliktust ez sem szült még köztünk soha.”
De miért pont ők?
Schiwert-Takács László szerint nem volt kockázatos döntés két tapasztalatlan műsorvezetőre bízni egy korábban sikeres, régóta szünetelő brandet.
A legfontosabb dolog a személyiség, és ha valaki kellőképpen nyitott és érdeklődő más emberek iránt, akkor az már tök jó. Nem az volt a cél, hogy rögtön Sebestyén Balázshoz hasonló profi műsorvezetőket kreáljunk belőlük. Egyébként nem is lehetett volna, mert egy nagyon hosszú, aprólékos folyamat eljutni odáig, hogy végül mondjuk egy kvízműsort professzionálisan végigcsinálj, és hát, lássuk be, az egy külön szakma.
tök mindegy, mit írnak a neten
„A netes véleményformálást mindig a szubjektum és az érzelmek vezérlik, amire meg nincs szükség. Szűrni nem szűrünk. Az emberek a saját indulataikat élik ki ezekkel, ezért nincs mit szűrni rajtuk”- világít rá a komment-kérdésre Schiwert, aztán azzal folytatja, hogy szerinte teljesen fölösleges pusztán azért elkezdeni változtatni bármin is, mert száz ember valamit valahova odafirkált. Ekkor ugyanis annak a száz embernek kezdesz megfelelni, és nem annak a több százezernek, akik nem beszélnek, csak néznek.
Nem várták el tőlük, hogy már az első alkalommal minden flottul menjen. Persze a nézői oldalról ez mindegy, szóval a kellemetlen kritikákkal nyilván mindannyiuknak számolnia kellett. Nem véletlen, hogy Schiwert-Takács megtiltotta nekik, hogy kommenteket olvasgassanak – mondjuk ezt mégis ki bírja ki? Ők sem, de már nem is foglalkoznak velük. Lukács azt mondja erre, hogy hűvös távolságtartással viszonyulnak mindhez, akár pozitív, akár negatív.
És akkor nem is kéne változtatniuk semmin?
Peller Anna szerint egyetlen hibája van a kettősüknek, mégpedig, hogy sokszor és indokolatlanul összebeszélnek egymással, megfeledkezve arról, hogy amúgy egy vendég is ül a stúdióban.
Ezen még változtatnunk kell, mindenesetre reméljük, hogy ennek ellenére is jól működünk együtt, és szeretik a műsort a nézők.
De mit gondol erről Schiwert-Takács?
Rohamot kapok attól, hogy minden egyes vendéggel jólnevelten kezet fognak, szóval azt baromi gyorsan el kellene felejteniük.