10 évnyi pereskedés után Strasbourgban az Emberi Jogok Európai Bírósága lezárta Faludy Fanny kártérítési perét, aminek eredményeként elutasították a költő özvegyének követelését. Az asszony még 2008-ban perelte be – az azóta csődbe ment – Helyi Téma nevű hetilapot, mert úgy érezte, hogy egyik cikkük megsértette a jó hírnévhez való jogát, mikor azt írták róla, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy reflektorfénybe kerüljön.
De mi is történt pontosan?
Faludy Fanny 2008 elején azzal került be a lapokba, hogy arról nyilatkozott, gyereket szeretne elhunyt férjétől, ezt pedig úgy valósította volna meg, hogy a költő unokájától kér spermát. Ezt a sztorit írta meg a Helyi Téma is, azzal kiegészítve, hogy megszólaltatták a cikkben a potenciális ondódonort, aki a lapnak elmondta, esze ágában sincs gyereket csinálni.
A ma már interneten nem elérhető cikk címében pedig az szerepelt, hogy az özvegy Faludy emlékén tapos és mindent megtesz azért, hogy reflektorfénybe kerüljön. Emiatt indított pert az özvegy, arra hivatkozva, hogy a cikk megsértette a jó hírnévhez való jogát, követelése pedig négymillió forint kártérítés és egy bocsánatkérés volt.
A kifejezés szabadsága
Az elmúlt években Faludy végigjárta ügyével a magyar bíróságokat, 2012-ben pedig végül a Kúria is elutasította a kérését, így maradt az az opció, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságára is elviszi. Ám végül itt sem járt sikerrel, kedden ugyanis kimondták, hogy a cikk nem sértette meg a jó hírnévhez való jogát.
Ezt egyébként mind a magyar bíróságok, mind az EJEB is azzal indokolta, hogy mivel az asszony és a költő a nyilvánosság előtt élték a magánéletüket, gyakran szándékosan polgárpukkasztóan, ezért közszereplőként tűrniük kell a véleményeket egy bizonyos határig. A cikk és az általa közvetített újságírói vélemény betiltásával azonban a szólásszabadság sérülne, és a bíróságok szerint ennek sérelme súlyosabb lenne, mint amennyi sérelmet okozott a kérdéses cikk által kifejezett vélemény. Az EJEB kimondta, hogy a magyar bíróságok helyesen jártak el, mikor az ügyben a cikk szerzőjének szólásszabadságát védték meg.