Áprilisban született második fia, Félix születése óta Lilu visszavonult a közszerepléstől. Most viszont az egyik drogérialánc baba – mama testápolásról szóló kerekasztal-beszélgetésének moderátoraként tért vissza a rövid pihenő után. Itt beszélgettünk vele.

Milyen érzés újra munkába állni?

Ez egy különleges alkalom, olyan, mintha a barátnőimhez jöttem volna. Mikor már sokáig vagy otthon, fura eljönni, minden annyira színesnek, fényesnek tűnik idekint. Jó volt ennyi időre kiszakadni, de jó lesz visszamenni is, félig már otthon is vagyok.

Az Instagram-oldalad tanúsága szerint végig vidám és energikus maradtál a terhességed alatt.

Óriási volt a pocakom, a 4. hónaptól már nem láttam a lábamat, az utolsó 1 hónap nagyon nehéz volt, nem aludtam, mert Félix nem szerette, ha fekszem, iszonyatosan kialvatlan voltam. De ez tök mindegy, ez egy kis része a sztorinak, tulajdonképpen nem is ez a sztori, hanem az, hogy van egy kisfiú, akire ha rágondolok, egyből boldog leszek.

Az anyaság sok nő életében óriási mérföldkőnek számít. A második gyerek megszületése is ugyanolyan érzés, mint az elsőé?

Más, mert én is más vagyok, mint 10 éve. Érettebb lettem, nem stresszelek annyit, mint az első gyereknél, de a szeretet az ugyanaz. Nem lehet jól leírni, milyen érzés, amikor elalszom este, és 3 óra múlva felkelek, mert a pici is felkelt, és enni kér, én pedig ott fogom a karomban, és nem érdekel, hogy éjjel három óra van. Ő a legszebb ajándék, amit kaphattunk.

Jól tudom, hogy Dávid nevezte el az öccsét?

Egyik nap, amikor az apukájával jöttek haza az iskolából, a férjem mondta, hogy Dávid kitalálta, hogy legyen az öccse neve Félix. Nagyon megtetszett, illik rá ez a név. Az is szép gesztus, hogy nem mi, a szülők, hanem a testvére nevezte el.

Hogyan fogadta Dávid az öccsét?

Nehéz egy újszülöttel mit kezdeni egy 10 éves kisfiúnak. Dávid nagyon intelligens, rettenetesen érzékeny, jobban átéli az érzéseket, mint a felnőttek nagy része. Amikor hazajön az iskolából, Félix az első, akihez odaszalad köszönni. Igaz, hogy most még nem tudnak játszani egymással, de bármi is történjék Dáviddal, sosem lesz egyedül. A gyerekeim örök szövetségesei egymásnak.

Semmi irigység, féltékenység nincs benne a kis testvérével szemben?

Dehogyis! A terhességem elejétől kezdve mondtuk neki, hogy a szeretet nem olyan, amiből kevesebb lesz, éppen ellenkezőleg, több lesz, mert a kicsi felől is érkezik majd felé egy olyan szeretet és rajongás, amihez semmi más nem fogható.