DSC6807

Steiner Kristóf: „Egy konténerben voltunk egész nap, a mosdóba is kísérettel mehettünk ki"

2020.03.17. 16:21

Steiner Kristóffal, a Nicsak, ki vagyok? legutolsó adásának legutolsó kiesőjével beszélgettünk a műsorról, a felkészülésről, és arról is megkérdeztük, mennyire tart a koronavírustól. Interjú. 

Mikor keresett meg a TV2?

December elején kezdtünk el beszélgetni a műsorról. Ahogy meghallottam, hogy miről is van szó, nagyon megörültem, mert bár nem vagyok énekes, és ebben nem vagyok tehetséges, szeretek énekelni.

Nem szokásod sokáig egy helyben maradni, hogyan tudtál így felkészülni?

Az év első három hónap alatt körbeutaztuk a világot, különböző városokban voltak Nimivel vegán főzőeseményeink. Londonban például pont akkor forgattunk a Youtube-csatornámra, amikor beköszöntött a kínai újév, mi pedig kínai kaját csináltunk a londoni Chinatownban. Ennek ellenére komoly felkészülés volt, mivel nem voltam Magyarországon, videón kaptam meg a koreográfiát, hogy begyakoroljam, a stúdióban összesen négy próbánk volt a táncosokkal.

Ki tudott arról, hogy szerepelni fogsz a műsorban?

A párom, ő a legelső megbeszélésen is ott volt. A titoktartási szerződésre nemcsak egy hivatalos megállapodásként tekintettem, izgalmas játék is volt számomra. A TV2 nagyon komolyan vette a titkolózást, mindig titkos helyen találkoztam a sofőrrel, aki minden alkalommal más személy volt, az autóban kellett átöltöznöm, a filmgyár területén mindig lepel és bukósisak takart, egy konténerben voltunk egész nap, a mosdóba is kísérettel mehettünk csak ki mi, versenyzők. Az első műsor után sokan rám írtak Instán, hogy nem én vagyok-e a róka, egy-két mozdulatom árulkodó lehetett azoknak, akik például már láttak Madonnára táncolni.

A legutóbbi adást a kormányrendelethez igazodva már nézők nélkül forgattátok. Mennyire volt érezhető, hogy ilyen drasztikusan megváltozott a közhangulat?

Érezhető volt, hogy óriási változások vannak az emberiség történetében, de nyomasztónak egyáltalán nem nevezném a benti hangulatot. Minden résztvevő egy buborékban érezte magát, jól szórakoztunk és szórakoztattunk. A tájékozódás is hihetetlenül fontos ezekben az időben, de az is, hogy merjünk pár órára hátradőlni és nevetni. Olyan érzés volt, mintha egy nagy házibuliban lettünk volna, ahol évek óta nem látott barátokkal találkoztunk.

Nem volt benned semmi kétely a szereplés elvállalásakor, úgy gondoltad, hogy az általad képviselt értékek és világlátás összeegyeztethető a TV2 értékrendjével?

Minden platformon saját magam képviselem. Hiszek magamban, abban, amit kommunikálok. Ebből a szempontból nem volt kérdéses számomra, hogy elvállaljam-e a felkérést. A televízió részéről egy rendkívül kedves, professzionális közegben találtam magam. Sok embert ismertem már korábbról más produkciókból, jó volt ismét velük dolgozni. Szerintem fontos dolog a mai világban arra koncentrálni, hogy miben értünk egyet, ahelyett, hogy azzal foglalkoznánk, mi az, amiben nem.

Mennyire félsz a koronavírustól?

Órákkal a repülőgépünk indulása előtt beszélünk, elvileg este negyed 11-kor már Görögországban leszünk. Mi is bevásároltunk itt Magyarországon bab-, lencse-, és diófélékből, mi, vegánok ilyeneket vásárolunk be. Görögországban picit szigorúbbak az intézkedések, mint itt, ha haza tudunk menni, biztosan karanténba vonulunk, már csak azért is, mert nagyon sok idős barátunk van. Rettenetes megfigyelni, hogyan rendeződik át a világ gazdasági, társadalmi szempontból, főleg, hogy a végét még nem is látjuk. A legfontosabb azonban az, hogy ne pánikoljunk, hanem próbáljunk meg gondoskodni magunkról és egymásról.