Harry herceg: apám egy „génjeibe kódolt fájdalom-és szenvedésmintát” adott át

Harry herceg Dax Shepard színész Armchair Expert című podcastjében volt vendég, ahol még a korábbinál is nyíltabban kritizálta az angol királyi családot – bár nem ez volt a kiindulópontja, csak hát nehéz mást kihozni az olyasféle kijelentésekből, mint hogy az apja egy „génjeibe kódolt fájdalom-és szenvedésmintát” adott át neki, amelyet csak úgy törhettek meg, ha a feleségével Los Angelesig menekülnek.

„Úgy viselkedett velem, ahogy vele is viselkedtek” – tisztázta gyorsan, majd azt is közölte, hogy már a korai húszas éveiben fontolgatta, hogy otthagyja a rojál életmódot, „amely ezt tette az édesanyámmal”. Beszélt arról, hogy szerinte szülőként nagyon fontos felismerni és megszüntetni ezeket a káros örökségeket.

Nem láttam, nem tudtam róla, és aztán hirtelen elkezdtem fejben összerakni, hogy „aha, szóval ide járt iskolába, ez történt, ezt tudom az életéről, és azt is tudom, hogy emez összefügg a szüleivel, ami azt jelenti, hogy úgy állt hozzám, ahogy ők hozzáálltak, hát hogyan tudok ezen változtatni az én gyerekeimnél?” És most itt vagyok, az egész családomat az Egyesült Államokba költöztettem, ami nem volt a terv része, de van, amikor dönteni kell, és a családodat, és a lelki egészségedet az első helyre rangsorolni.

A királyi család kötelékében töltött életet úgy jellemezte, mint a Truman Show és egy állatkert keverékét, a húszas éveiben átélt, vad bulizós időszakát pedig gyerekkori traumáira vezeti vissza – fiatal felnőttkorában rengeteget ivott és füvezett.

Az adásból, mint a Page Six írja, kiderült, hogy felesége, Meghan Markle mindenben támogatta, így a költözéssel kapcsolatos döntésekben is, biztosítva arról: nem érzi szükségét annak, hogy hercegnősködjön. Bátorította arra is, hogy terápiás segítséget kérjen, amikor a királyi család tagjaként, kötelességei teljesítése közben ketrecbe zárt állatnak érezte magát, dühösen, amiért nem ő irányítja a dolgokat.

Ez a munka, nem? Vigyorogj és viseld el. Bírd ki. A kora húszas éveimben jártam, és azt gondoltam, „nem akarom ezt a munkát, nem akarok itt lenni. Nem akarom ezt csinálni. Nézd, mit tett az anyukámmal; hogyan fogok valaha is megállapodni, családot alapítani, amikor tudom, hogy ez újra megtörténik? [...] Láttam, mi folyik a színfalak mögött. Láttam az üzleti modellt, azt, hogyan működik ez az egész, és nem akarok a része lenni.

Családi élete azóta sokkal egyszerűbb lett, szabadabbnak érzi magát, nem görcsöl egész nap, és a két éves Archie fiát is nyugodtan maga mögé ültetheti a biciklijén, amire otthon nem lett volna lehetősége.