A zenész véleménye szerint a szülők tudnak a legtöbbet ártani egy gyereknek.
Geszti Péter nemrég a Szia, Életem! című magyar film közönségtalálkozóval egybekötött premierjén vett részt, amelyre felesége, Ditz Edit is elkísérte. A házaspár producerként vállalt szerepet az alkotásban.
A produkció egy apa-fiú kapcsolatot dolgoz fel: egy népszerű, de ihlethiányos író (Thuróczy Szabolcs) és sosem látott kisfia (Pásztor-Várady Mór) váratlan találkozásáról szól. A hirtelen nyakukba szakadt, kényszerű együttlét fordulatos, vidám és érzelmes története a fiú élénk fantáziájának köszönhetően átlépi a valóság kereteit is.
MIKÖZBEN Geszti AZ INSTAGRAM-OLDALÁN FEJTETTE KI POZITÍV VÉLEMÉNYÉT A filmről, EGY-KÉT SZEMÉLYES INFORMÁCIÓT IS MEGOSZTOTT önMAGÁRÓL.
Többek közt azt, hogy milyen a kapcsolata a családjával.
A Szia, Életem! nem családi film, ha úgy tetszik, nem egy családról szól, hanem annak szükségességéről. Nekem, aki rengeteg szeretetet kaptam a szüleimtől, szerencsém volt a családommal, de néhány ismerősöm sorsát látva mára kialakult bennem a bizonyosság, hogy egy gyereknek a legtöbbet a szülei tudnak ártani, még, ha jót is akarnak neki. Szóval születni tudni kell - jókor, jó helyre, mert különben az ember úgy jár mint Woody Allen, akinek sajátos viszonya volt az apjával. Tőle származik ez a mondat: >>Egyszer azt mondtam az apámnak, hogy már unom a körbe-körbe szaladgálást, erre odaszögezte a másik lábamat is a padlóhoz<<