Maurizio Avola a szicíliai maffia egyik sajnálatosan eredményes kivégzőembere volt, aki 1994-es letartóztatásáig 80 embert gyilkolt meg. 

Bár életfogytiglant kapott, a férfi öt év múlva kiszabadul, és teljesen új életet kezdhet családja mellett. Hogy ez hogyan lehetséges? Úgy, hogy Avola nem sokkal azután, hogy a rendőrség kezére került, úgy döntött, a család ellen fordul, és azóta számtalan információval segítette a szervezett bűnözés elleni osztály munkáját. Ügyvédje, Ugo Colonna szerint az egykori maffiatag segítségével már több mint száz ügyben sikerült ítéletet hozni, írta a Time.

Az 54 éves, többszörös gyilkos először adott interjút a nemzetközi sajtónak. 

A Cataniában élő Avolát 21 éves korában fedezte fel egy, a szomszédjában lakó maffiatag (nem, ez nem egy hollywoodi forgatókönyv, bár a többi részlet sem kevésbé sztereotipikus) és először csak fegyveres rablásokban és betörésekben segített a helyi maffiafőnök, Benedetto Santapaola családjának.

Aztán persze jött az ajánlat: ha megöl valakit, teljes jogú tag válhat belőle. Egy ügyvéd volt a célpont, bizonyos Andrea Finocchiaro.

Élete első gyilkosságára szinte másodpercre pontosan emlékszik.

Ráparancsoltam, hogy szálljon ki a kocsijából. Kétszer lőttem rá. Feszült voltam, de eltaláltam, a karján és az oldalán. Térdre esett, és úgy könyörgött, hogy ne öljem meg. Hezitáltam. Ekkor a másik pisztolyom a földre esett a nadrágzsebemből. A másodperc törtrésze alatt behunytam a szemem, és háromszor tüzeltem. Aztán csak álltam ott, és néztem a testét. Mintha részeg lettem volna, pedig egy kortyot sem ittam... Aznap elmentünk egy bárba, megünnepelni a dolgot. Mosolyt színleltem. Majd kimentem a vécére, és a belemet is kihánytam.

Avola így 1983-ban a család teljes jogú tagjává esküdött fel, egy rituális szertartáson, és elfogadta a szigorú szabályokat. Ezek közé tartozott például, hogy nem lehet még csak ismerőse sem a rendőrség kötelékében, nem kezdhet ki más tagok barátnőivel, nem veheti igénybe prostituáltak szolgáltatásait, és soha nem beszélhet a feladatairól, nem csak idegeneknek, de a maffia más tagjainak sem.

A legfontosabb szabály természetesen az volt,  hogy a maffiánál semmi nem fontosabb. Semmi.

Egy katona voltam, akit a tábornoka harcba küld. Az ellenállás fel sem merülhetett. Főleg maffiaháborúk idején, minden reggel úgy köszöntem el a családomtól, hogy talán már ebédre halott leszek. De akkoriban a félelmemet felülírta a feltétlen hűségem és rajongásom a főnököm iránt.

Természetesen ezt a rajongást busásan megjutalmazták, főleg hogy rövid idő alatt Avola lett a család egyik legmegbízhatóbb kivégzőembere. Méregdrága sportautók, luxusházak, ingyen kiszolgálás mindenhol és kivételezett orvosi ellátás járt a szolgálatért, na meg persze a maffia mindenre kiterjedő védelme. 

Egy idő után azonban már a luxus sem jelentett eleget, főleg, hogy egyre több családtag került a pisztolya elé. Hiszen az egymás közti titkolózás nem volt véletlen. Aki egy kicsit is gyanús lett a főnök szemében, annak el kellett tűnnie.

Egy maffiatag egyszerűen végrehajtja a parancsokat, amiket kap. De az áldozataim emléke azóta is kísért a fejemben. Főleg, hogy olyan embereket is ki kellett végeznem, akikkel előtte még összejártam vacsorázni, olyanokat, akik megbíztak bennem. És miközben az ő testük még egy csatornában égett, én már buliztam valahol.

Végül eljött a perc, ami igazi rémálom lett a számára. Ugyanis a parancs szerint legjobb barátját, egy Pinuccio di Leo nevű férfit kellett megölnie. Főnöke szerint ez a férfi túl sokat tudott, és azt gyanította, elárulta a családot. Avolta engedelmeskedett, ám az ezt követő események megpecsételték sorsát.

Pinuccio Di Leo meggyilkolásának másnapján rajtam ütött a rendőrség, miután kaptak egy fülest, hogy én vagyok a gyilkos. Ám amikor letartóztattak, tulajdonképpen megkönnyebbültem. Ugyanis pár perccel korábban vettem észre, hogy a házam előtt parkol egy autó, benne két számomra ismeretlen, de fegyveres ember. Akkor döbbentem rá, hogy rám is pont az vár, amit  én a barátommal tettem. A rendőrök mentették meg az életemet. Végül emiatt döntöttem úgy egy évvel később, hogy besúgó leszek. Ráébredtem, hogy a főnököm elárult.

Avola jelenleg egy észak-olaszországi, speciálisan informátoroknak létrehozott büntetés-végrehajtási intézetben tölti büntetését, ahol legtöbbször tévét néz, kártyázik a többi besúgóval, autósmagazinokat olvas, és várja a szabadulást. Felesége és két gyermeke a tanúvédelmi program segítségével kaptak új személyazonosságot.