Szerinte a rossz döntései miatt került megint börtönbe, három könyvet írna, szabadulása utáni tervei között pedig a cölibátus és az állatok megmentése szerepel. Az ELTE  gólyatáborban másodfokon szexuális erőszak miatt elítélt férfivel beszélgettünk a Somogy Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben.

„Nem sok kellett ahhoz, hogy megfojtson. Azon gondolkoztam közben, hol fog elásni. Végig ez volt bennem. Mert a szemében akkor, ott azt láttam, hogy ha valami nem úgy van, ahogy ő akarja, akkor nekem végem. Szerintem képes lenne ölni″

– ezek a legtöbbet idézett mondatok attól a lánytól, akit a vád szerint az ELTE gólyatáborában kényszerített szexre a tábor fotósa. A hvg.hu-n megjelent interjú a férfi szerint viszont csak egy

retorikailag rendkívül professzionálisan megszerkesztett újságcikk volt.
Ez egy nagyon szép mondat, amit különböző újságcikkekben és az interneten jól lehet idézni később, mint ahogy ezt meg is tették. Ebben (az interjúban- a szerk.) egyébként azt is elmondja, hogy ő reggel óta figyelt, elmondja, hogy kivel vagyok, kivel nem, hogy egy nagyon szép lánnyal beszélgetek, nem vele. Nem kezdeményeztem, nem beszélgettem vele, nem ittunk

– többet viszont nem mondhatott, mert azzal megsértette volna a bírósági végzést.

ahogy a lány emlékszik

Nagyon csúnyán néztem ki, eltitkolni se tudtam volna, a legijesztőbb az volt, hogy a szememből nem látszott semmi, annyira bevérzett a fojtogatástól. Az egész állam lila volt, a szemhéjamnál két helyen felrepedt a bőr, a nyakamon meg jól látszott egy nagy, teljes tenyérlenyomat.

Több hétig így néztem ki. De hivatalosan 8 napon belül gyógyuló a sérülés, mert esztétikai problémának számít, hogy véres, vörös volt a szemem.

forrás: hvg.hu

Eszerint és a sértett személyiségi jogainak védelme  miatt a konkrét esetről nem is kérdezhettük. Az interjúba csak úgy egyezett bele, ha még a monogramját sem írjuk le, noha a nevét valószínűleg az egész ország ismeri. 97 mappában – kiadókra lebontva – gyűjti a róla megjelent cikkeket, melyekben szerinte orbitális nagy baromságokat írtak. Az Index/Velveté a 39-es dosszié.

Olyan dolgokat írtak, amiket nem tudom honnan szedtek. Kettős dolog az, ahogyan érzek. Egyrészről logikusnak látom az emberek reakcióját, azok alapján, amik megjelentek. De nekik fogalmuk sincs arról, hogy valójában mi történt. Nem hibáztatom őket. Azokat hibáztatom, akik tényként írnak le olyanokat, amik nem igazak. Nem feküdtem le ezzel a hölggyel, és ő ezt soha az életében nem is mondta. Nem volt fojtogatás. Az, hogy az emberekben az a kép jött le, hogy én valakit elrángattam valahova, megvertem és megerőszakoltam, ez nagyon nem a valóság. És itt van az iratokban a valóság, de ezt nem adhatom oda.
 

a tények

A férfi az ELTE Tanító-és Óvónőképző Karának 2014-es gólyatáborában fotósként dolgozott. Augusztus 31-én a sonline.hu-n írtak először arról, hogy a fonyódligeti táborban megerőszakolhattak egy lányt, a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője pedig megerősítette, hogy szexuális erőszak gyanúja miatt kezdtek nyomozni. A 39 éves fotóst 2015. június 3-án

szexuális erőszak miatt elsőfokon hét és fél év börtönre ítélték, másodfokon a különleges adattal való visszaélés miatt is kimondták a bűnösségét, ezért kilenc évre súlyosbították büntetését.

A nyomozás alatt ugyanis kiderült, hogy a férfi végig fotózta történteket, amit másodfokon a bíróság már figyelembe vett. Az új bűncselekmény miatt az ügyben a Pécsi Ítélőtábla mondja ki majd a végső szót.

szexuális erőszak

Szexuális erőszakról beszélünk, ha valakit erőszakkal, kényszerrel, manipulációval, vagy visszaélve – akár koránál, betegségénél vagy fogyatékosságánál fogva, akár bármilyen más okból, illetve alkohol vagy más szer hatása miatt – beleegyezésre nem képes állapotával bármilyen általa nem akart szexuális cselekvésbe vonunk.

A férfinek 1996-ban és 2004-ben is volt már hasonló ügye. Először erőszakos közösülés, majd szemérem elleni erőszak miatt kellett bíróság elé állnia. 1996-ban egy egyéjszakás kalandból lett 7 éves pereskedés.

Állítása szerint csak egy éjszakára jött össze egy lánnyal, akivel aztán nem nagyon törődött. Azt mondta, hogy a feljelentést sem a nő tette és jogerősen többször is felmentették, végül egy perújrafelvételnek köszönhetően 1 év 8 hónap felfüggesztett börtönbüntetést kapott.

2004-ben szemérem elleni erőszak miatt állt bíróság előtt és korábbi ügye miatt összesen 6 év 8 hónapra ítélték, de jó magaviselet miatt 5 év után szabadult.

Volt egy lány, akivel már 2,5 éve voltam együtt. Alapvetően szeretői kapcsolat volt, időnként találkoztunk, időnként nem találkoztunk, időnként elmentünk moziba, időnként filmet néztünk, tehát azért volt más is, nem csak az, hogy összejártunk. Rendszeresen alkalmi dolog volt. Egyik este felhívtam a leányzót, hogy megismerkedtem valakivel és szeretném így abbahagyni úgy, ahogy van. Ő meg mondta, hogy akkor átjön és megbeszéljük. Együtt voltunk aznap éjszaka, reggel még reggeliztünk, kávét főztem, de mondtam, hogy ettől függetlenül ezt én inkább búcsúestének gondoltam.

A férfit néhány héttel később feljelentették.

Nyilván tudta, hogy a fejem felett lóg az az 1 év 8 hónap. Nagyon meglepődtem mert én közben még a névnapjára is írtam SMS-t, hogy remélem, nem haragszik, hogy így volt, de mást szeretnénk. Aztán egyszer csak jöttek a rendőrök és elvittek. De nem akarom már utólag ezeket a dolgokat felhánytorgatni.

Női bosszú?

Ennyire egyszerű lenne valakit börtönbe juttatni? A fotós szerint igen. Ha ugyanis egy nő azt állítja, hogy megerőszakolta a férje/élettársa/barátja, de a férfi azt mondja, nem tett ilyet, attól még bezárják.

Ugyanakkor azt is hozzáteszi, hogy nem akar teljesen kibújni a felelősség alól. Csakhát

lehet, hogy rosszul választ, lehet, hogy sokszor rámenősebb és olyan helyzetekbe megy bele, amikbe nem biztos, hogy kellene. Még akkor sem, ha nem ő kezdeményezett.

Merthogy azon az estén sem ő tette meg az első lépést. A férfi állítása szerint a lány hívta el sétálni.

sok rossz döntés

Mint mondja, nem menekül a felelősség elől, sohasem tette. Szerinte több dolgot elrontott, ami miatt máig magát okolja.

Hibás döntések sorozatát hoztam meg 3-4 nap alatt, amit, visszatekintve, nem is értem, hogyan csinálhattam. És ha bármely döntésből egyet nem úgy döntök, akkor semmi probléma nem lett volna

A csoporttársát kereste

Azt a csoporttársamat kerestem, akivel egész este együtt voltunk, azt hittem, kiment a mosdóba. Utólag kiderült, hogy végig benn volt, csak a zsúfoltságban nem láttam. Kifelé menet találkoztam ezzel a fotóssal, de erre már nem emlékszem pontosan. Amikor magamhoz tértem, azt sem tudtam, a tábor melyik részén vagyok. Van ott egy focipálya, a végében összehordott gallyakon feküdtem. Teljesen még nem voltam magamnál, aztán kezdtem látni a csillagokat. Először azt hittem, álmodok. A fojtogatás miatti oxigénhiánytól elég zavaros minden, de aztán eszméltem. Hogy itt most már észhez kell térni.

forrás: hvg.hu

A gólyatáborban dolgozott egyébként a barátnője is, akivel négy éve jártak. Az első napon viszont összevesztek valami hülyeségen, és a lány búcsúzás nélkül hazament. Letartóztatása után a nő még egy hónapig tartotta a fotós családjával a kapcsolatot, aztán soha többet nem lehetett elérni.

Megsértődött valamin, köszönés nélkül hazament. Utána kellett volna mennem, nem lett volna szabad elengednem, de közben dolgoznom kellett. Nem lett volna szabad elfogadnom másoktól, hogy időnként meghívnak piára, nem azt mondom, hogy seggrészeg voltam. Nem voltam részeg. Nyilván ezek a dolgok közrejátszottak és összeadódtak. Ezek külön-külön az égvilágon nem lett volna elegendőek ahhoz, hogy amikor elindulok aludni, akkor hagyjam magam, hogy mégsem megyek aludni. Nem kellett volna semmibe belemennem.

semmi kétségbeesés, biztos jövőkép

A férfi a jogerős ítéletig előzetes letartóztatásban marad. A legnehezebben most is azt viseli, hogy az ismerőseivel és családjával nehezen tudja a kapcsolatot tartani. Amikor csak teheti, olvas és ír. A börtön novellaíró versenyén harmadik lett, és tervezi, hogy három könyvet hoz majd össze, lebontva a börtönben töltött évekre, a magánéleti dolgaira és azokra, amiket a fesztiválokon, gólyatáborokon és egyetemi rendezvényeken tapasztalt. Szabadulás után pedig?

„Cölibátus és állatmenhelyen dolgozás, és mindenki hagyjon békén. Beülök a könyveim közé a kandalló mellé, olvasok és ennyi″.