Az Országos Mentőszolgálat 2013. november 13-án rögzítette az egyik mentésirányító, és annak a férfinak beszélgetését, aki először lányai hasát metszette fel, aztán többször magába szúrta a kést. Végül inkább felhívta a mentőket.

- Azonnal kérek két gyerekhez egy mentőt!

- Mit történt?

- A Lajosház utca 44-be.

- Mi történt, uram?

- Megtámadtak és szúrtak.

- Mit csináltak?

- Szúrtak... szúrtak

- Önt?

- A két gyerekemet, de engemet is. De jöjjenek ki.

....

- Azt már tetszett mondani, milyen állapotban vannak a sérültek?

- Nagyon totál!

- Mi az, hogy nagyon totál?  Eszméletüknél vannak?

- Négy, négy... szúrás, szúrás. Jöjjenek már!

- Hogy hívják magát?

- V. János. Azonnal küggyenek ki valakit!

- Hány évesek a gyerek?

- Egyik 7 éves, a kisebb 4.

- És őket is megszúrták?

- Igen.

- Kérek egy telefonszámot!

- Hűűű.. nem tudom aztat fejből, nem írta ki? Nem tudom.

- Jó, küldünk segítséget!

Bár a férfi a kórházban már beismerte a rendőröknek, hogy ő szúrt, de főleg ennek a hívásnak köszönhette, hogy később

emberölés kísérletének bűntette helyett csak életveszélyt okozó testi sértés bűntettével vádolta meg az ügyészség.

Három évvel a támadás után, a Fővárosi Törvényszék pénteken végül 11 év börtönbüntetésre ítélte elsőfokon V. Jánost. Igaz, ezt az ügyet összevonták több másikkal is, mivel a szülők között már hónapokkal a támadás előtt elfajult a viszony folyamatosan feljelentették egymást. A bíróság így végül az életveszélyt okozó testi sértés mellett

  • egy rendbeli könnyű testi sértés vétségében
  • két rendbeli kiskorú veszélyeztetés bűntettében, és
  • egy rendbeli zaklatás bűntettében

is bűnösnek mondta ki a férfit.

Miután a gyerekek anyja 2012 szeptemberében elköltözött, a bíróság ideiglenesen az apánál helyezte el a lányokat. A nő elvileg két hetente két napot lehetett a gyerekekkel, de volt élettársa már ezt is nehezen viselte, és folyamatosan – a gyerekek előtt is – terrorizálta a nőt. A bíróság több olyan hangfelvételt is lejátszott a tárgyaláson, melyeken a férfi azzal biztatta volt élettársát, hogy

rendelje csak meg a két lánynak a koporsóját, mert kicsinálja őket,

és arra is megkérte, hogy

vegye meg a fekete ruhákat, mert legfeljebb a ravatalozóban láthatja a gyerekeit. 

S bár az anya többször is szólt a rendőröknek, a járőrök mindig mindent rendben találtak a férfi házánál, így aztán nem is tehettek semmit.

Az ügyész egyébként az illetékes gyermekjóléti szolgálattól is bekérte az iratokat, melyekből kiderült, hogy a családról már 2012 szeptemberében volt bejegyzés, de még 2013 augusztásban is érkezett jelzés, a pszichológusok pedig kiemelten odafigyeltek a két lányra. Mint mondta, azt nem tudja, hogy szakszerű volt-e a hatóságok munkája, de tény, hogy kívülről nagyon nehéz megítélni egy család helyzetét.

Az anya még a támadás után sem kaphatta vissza a gyerekeket, a bíróság ugyanis ideiglenesen nevelőszülőknél helyezte el a testvéreket. Többek között azért, hogy nyugodt körülmények között épülhessenek fel.