Részben súlyosabb büntetést kapott másodfokon az egykori Népszabadság volt főszerkesztője, aki 2015. március 30-án Budapesten a VII. kerületi Rottenbiller utca és István utca kereszteződésében sodort el egy kerékpárost, majd továbbhajtott, később viszont visszament a baleset helyszínére. Az ügyészség halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétségével és segítségnyújtás elmulasztásának bűntettével vádolta meg.

A Fővárosi Törvényszék tavaly májusban első fokon csak halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétségében találta bűnösnek és egy év nyolc hónap fogházbüntetésre ítélte, két évre felfüggesztve. Emellett két évre a járművezetéstől is eltiltották, a segítségnyújtás elmulasztásának bűntette alól viszont bizonyítottság hiányában felmentették.

A másodfokon eljáró bíróság pénteken helybenhagyta az elsőfokon kiszabott, felfüggesztetett fogházbüntetést,

a járművezetéstől 2 év helyett viszont 2 év 6 hónapra tiltották el, mert a bíróság szerint a volt főszerkesztő többször is súlyosan megszegte a KRESZ szabályait, ami végül a balesethez vezetett.

A segítségnyújtás elmulasztásának bűntette alól bizonyítottság hiányában jogerősen is felmentették. Murányi az utolsó szó jogán ma is azt mondta, hogy „rettentően sajnálja″.

Egy hónappal a baleset után meghalt

Az elgázolt biciklis olyan súlyos agykárosodást szenvedett, hogy egy hónappal a baleset után a kórházban elhunyt. A hírről Murányi a sajtóból értesült és 2015. május 13-án lemondott a Népszabadság főszerkesztői posztjáról, azóta tanácsadóként dolgozik.

Az igazságügyi orvosszakértői vélemény szerint az 59 éves férfi a baleset miatt koponyatörést és agyzúzódást szenvedett. És bár úgy tűnt, hogy az állapota napról napra javul, a kórházban váratlanul tüdőgyulladást kapott, ami

a szakértő szerint is hozzájárulhatott a halálához.

Murányi ügyvédje az első tárgyaláson azért indítványozott új bizonyítást, hogy kiderüljön, az áldozat pontosan mikor kapott tüdőgyulladást. Kérdés volt ugyanis, hogy a fertőzés milyen mértékben okozhatta a biciklis halálát.

A 2016. május 23-ai tárgyaláson azonban az igazságügyi orvosszakértők már egészen másképp fogalmaztak a körülményekkel kapcsolatban és kizárták, hogy kizárólag tüdőgyulladás okozta volna a férfi halálát. Szerintük ugyanis a biciklis állapota a halála pillanatáig egyre romlott, és ebben közrejátszhatott az is, hogy az agyában korábbi károsodásra utaló elváltozásokat is találtak. Eszerint a férfit érhette a múltban agyvérzés vagy akár egy, a balesethez hasonló trauma is. Arra jutottak, hogy a halál elsődleges oka nem a tüdőgyulladás volt, a halál hátterében sokkal inkább 

a baleset ténye és a súlyos agyi károsodás közötti összefüggés állt.

A műszaki szakértő szerint a volt főszerkesztő nagyjából 29-32 km/órás sebességgel, a kerékpáros pedig körülbelül 15 km/órával haladt az ütközéskor. Murányi a rendőröknek azt mondta, hogy hallott puffanást, de azt hitte, hogy a csomagtartójában borult fel egy doboz. Korábbi vallomásában a frontra és a vérnyomására is hivatkozott, ami szerinte lelassíthatta a reakcióidejét.

A szakértő szerint az esős időjárás, a vizes aszfalt és a kedvezőtlen látási viszonyok is befolyásolhatták azt, amit Murányi az autóból észlelt. A baleset előtt körülbelül másfél másodperce volt arra, hogy egyáltalán észrevegye a biciklist, vagy annak lámpáját, amit viszont kanyarodás alatt kitakarhatott az autó A-oszlopa.