Az innováció és a fenntarthatóság az utóbbi időben egyre nagyobb teret nyer nemcsak a szépségiparban, de a különböző divatágak terén is. A környezettudatos viseletet már nemcsak a műbőrből készült ruhák és kiegészítők, illetve a különböző műszőrmék testesítik meg, de a mesterséges gyémántok is.
Hogyan készül a szintetikus gyémánt?
A jövő ékszerében a természetes gyémántokat felváltják a laborban előállítottak, amelyeket különböző kémiai és fizikai folyamatok segítségével, új technológiai megoldásokkal állítanak elő. A laboratóriumban a földkéreg alatti 5-6 GPa nyomást és 1300-1600 Celsius-fokot szimulálják, majd gőzfázisú leválasztással széntartalmú gázt pumpálnak egy vákuumkamrába, amely hozzákapcsolódik a mintául szolgáló gyémántmaghoz, a szénatomok pedig szintetikus gyémántként kristályosodni kezdenek.
Megkülönböztethetők
Jogosan merül fel sokakban a kérdés, hogy ezek hamis drágaköveknek számítanak-e, pedig valójában a mesterséges gyémántok nagyon is valódiak. Ezek ugyanis olyan brilliánsok, amelyeket steril környezetben hoznak létre, a fentebb említett fejlett technológia segítségével, szakértői felügyelet mellett azért, hogy tiszta, ragyogó és megfizethető ékszerek készüljenek belőle. Ez egy száz százalékban környezetbarát eljárást takar, amelynek során leutánozzák a földkéregben zajló eseményeket, így csak bányászatra nem kerül sor.
A mesterséges úton előállított darabok ára 30-40 százalékkal olcsóbb, mint a természetes úton bányászott gyémántoké.
Bár a szintetikusokat is valódi drágakövekként tartják számon, néhány módszerrel meg lehet különböztetni azokat a természetes úton fellelt daraboktól. A laborban előállított gyémántok gyakran tartalmaznak elvétve vasat vagy nikkelt, amely anyagok apró, tűhegynyi zárványok közé szorultak. Ezek a mikroméretű részecskék néha elegendőek ahhoz, hogy a gyémántot a mágneshez vonzzák. Ezzel a módszerrel ugyanakkor könnyen mellé lehet lőni, ugyanis sokszor a laborban növesztett méretesebb gyémántban sincs elegendő fémzárvány ahhoz, hogy az reagáljon a mágnesre.
A másik különbség, hogy a laboratóriumban létrehozott gyémántok általában sokkal fényesebbek, mint a bányászott darabok. Továbbá fény hatására minden kő visszatükröz bizonyos színeket: a természetes gyémántok általában kékben, míg a laboratóriumban kitermelt gyémántok élénk narancssárga vagy türkiz színben pompáznak.
A mesterséges gyémántot gyakran egy apró felirattal látják el, amely jelöli a kő úgynevezett rundisztján (a csiszolt gyémánt legszélesebb része, azaz a kerülete; másként fogalmazva a kőnek a koronát leválasztó éle – a szerk.), hogy nem természetes úton jött létre. A felirat szabad szemmel nem látható, legalább 20-szoros, de sokszor 30-szoros nagyítás szükséges hozzá. Ha a birtokunkban lévő gyémántról meg szeretnénk tudni, hogy bányászott darab-e, a legésszerűbb döntés, ha szakemberhez fordulunk.
3+1 módszer, amely alapján a mesterséges gyémántokat osztályozzák
- Súly: ahogyan a bányászott gyémántok esetében, úgy a mesterségesen előállított daraboknál is a finomsági fok, vagyis a karát alapján határozzák meg a drágakő árát.
- Tisztaság: a következő árat befolyásoló tényező a gyémánt tisztasága, amely azt mutatja meg, mennyi zárvány található egy gyémántban. Minél kisebb a drágakő tisztasága, annál több tökéletlenséggel rendelkezik.
- Szín: akárcsak a bányászott darabok, a laboratóriumi gyémántok is megtalálhatóak különböző színekben, a fehértől a sárgásbarnáig. Mindkét drágakő esetében nagyban befolyásolja azok értékét a gyémánt árnyalata.
- Csiszolás: a gyémánt értékét annak csiszolása is meghatározza. Az egyetlen nemzetközileg is elismert fokozattal rendelkező forma a kerek briliáns. Más formákhoz, mint az ovális, a smaragd vagy a körte, általában nem párosul hasonló minősítés.
Leonardo DiCaprio is mesterséges gyémántban utazik
Az Oscar-díjas színész mindig nagy befektetője volt a környezetvédelmi innovációknak, nem meglepő hát, hogy ő a legnagyobb támogatója a mesterséges gyémántot gyártó cég első amerikai üzletének. DiCaprio nemcsak befektetője a cégnek, de tanácsadóként is kiveszi a részét a munkafolyamatokból.
Az elkötelezett környezetvédő azután figyelt fel a cég tevékenységére, hogy 2006-ban eljátszotta Danny Archer karakterét a Véres Gyémánt című filmben. A történet a gyémántlelőhelyekben gazdag Sierra Leonéban játszódik, ahol virágzik az illegális gyerekmunka, az embercsempészet és a környezetrombolás. Miután DiCaprió betekintést nyert a nyugat-afrikai ország sötét oldalába, úgy döntött, az emberi- és állatjogi kérdések szószólója lesz.
Büszke vagyok rá, hogy egy olyan mesterséges gyémántüzletbe fektethetek, amely emberi és környezeti erőforrások nélkül állítja elő a drágaköveket Amerikában
– mondta a színész.
Hollywoodban már közkedvelt
Penelope Cruz és Nikki Reed nemcsak szívesen hordanak mesterséges gyémántot, de saját ékszercsaládot is létrehoztak a laboratóriumi körülmények között előállított darabokból. Az Alkonyat egykori sztárjának kollekcióját mesterségesen létrehozott aranyékszerek is kiegészítik.
Emma Watson, Zendaya, Laura Dern, Zoe Kravitz, Meghan Markle és Karlie Kloss szintén viselt már laboratóriumban gyártott gyémántokat a vörös szőnyegen. Lady Gaga pedig a Csillag születik premierjén jelent meg mesterséges gyémántból készült fülbevalóban.
Magyarország első mesterséges gyémánt ékszer márkája
Az ARTIDIA nevű márka 2021-ben jött létre azzal a céllal, hogy hazánkban is elérhetővé tegye az ékszerpiac egyik legfenntarthatóbb újítását, a laborban előállított gyémántokat.
„A laboratóriumban készült gyémántok magját természetes gyémánt adja, de előállításukhoz nem kell megbolygatni a természetet, hiszen ezek a drágakövek fejlett technológiával, laboratóriumi körülmények között születnek.
Sem szabad szemmel, sem mikroszkóppal nem lehet megkülönböztetni őket a bányászott gyémántoktól, az áruk viszont nagyjából a fele a természetes drágaköveknek
– mondta Feil Róbert ékszerész, az ARTIDIA tulajdonosa.
(Borítókép: Gyémánt ékszer. Illusztráció: Getty Images)