Részvények
A részvények tulajdonjogot megtestesítő értékpapírok. Ha egy cég részvényébe fektet be valaki, akkor tulajdonképpen a vállalat résztulajdonosává válik az illető. A történelem során kétségtelenül a részvénybefektetés bizonyult a vagyonépítés legjobb módszerének az átlagember számára, ugyanis a részvények produkálják a husszú távon elérhető legnagyobb nyereséget. Bár megvannak a rizikófaktorai, nem lőhetünk mellé, ha egy-egy nagyobb, évtizedek óta fennálló, stabil vállalat értékpapírjaiba fektetünk, hiszen így azok értéke is általánosságban stabil lábakon áll. A gazdaság növekedésével egyidejűleg pedig jó esetben az adott cég is növekszik és egyre több nyereséget termel. Így ön, mint társtulajdonos, egy olyan cégnek a részvényeit birtokolja, amely egyre értékesebb lesz.
Ennek köszönhetően a részvények ára is növekszik, amiből a befektetőknek tőkenyeresége származik, valamint az eredetileg kifizetettnél jóval magasabb áron adhat túl rajta.
Sokan gazdagodtak meg abból, hogy időben beszálltak egy leendő nagyvállalat kecsegtető bizniszébe, vagy egy már meglévő óriáscég részvényeiből vásároltak, illetve azok árfolyamváltozásának követésével jó időben eladták az értékpapírokat.
Arany
Az arany, akárcsak a kötvény, inkább az óvatos, kockázatkerülő befektetők terepe. A nemesfém emellett egy érdekes befektetés: miközben értékálló, sőt, legtöbbször lassan emelkedő tendenciát mutat a grafikonja, addig lehetnek a piaccal ellentétes irányú mozgásai is. Egy válság esetén például gyakori, hogy az arany ára felfelé változik – igaz, ez többnyire csak a válság elején történik így.
Máskor viszont, mikor a piac jól teljesít, az arany ára csökken, hiszen sokan inkább más, nagyobb kockázatú, viszont nagyobb hozamú befektetést választanak.
Az arany a kockázatkerülők befektetése, akik nem óriási hozamot, hanem egy biztos alapot szeretnének maguknak, országuktól, valutájuktól függetlenül. Ettől függetlenül alighanem senki sem csodálkozna túlságosan, ha a jelenlegi inflációs és geopolitikai helyzetben az arany hirtelen ugrana 20-30-40, vagy akár 60-80 százalékot is – ahogy azt sok más nyersanyag is megtette az utóbbi egy-másfél évben (olaj, földgáz, faanyag, réz és más fémek, gabonák stb.). Az arany igazi ellenségének a kamatot tartják.
Ingatlanok, földek
Általánosságban elmondható, hogy a földvásárlás és az ingatlanbefektetés jó üzlet, noha igazán megtérülő leginkább csak hosszú távon lehet. Akár az is előfordulhat, hogy a befektetésünk 5-10 év helyett, akár 20-30 év után válik csak igazán jövedelmezővé. Persze könnyen megeshet az is, hogy nagyon hamar jelentős értéknövekedés következik be az ingatlanpiacon.
Az ingatlan.com adatai szerint Budapesten a 2022 év végi 955 ezer forintos átlagos négyzetméterár 18 (!) százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
Fontos, hogy mivel a vétel és az eladás között a legtöbb esetben hosszú idő telik el, ezért a befektetés végén számolni kell az évek során végbement inflációval, illetve a mindenkori ingatlanpiaci helyzettel, majd azt követően meghatározni az árat és realizálni a profitot. Persze nem kell feltétlenül eladásban gondolkodnunk, hiszen albérletbe is kiadhatjuk az ingatlanunkat, hogy az évek során így térüljön meg a befektetésünk, havonta fix passzív bevételt termelve.
Mivel valamilyen formában mindig szüksége lesz az embereknek ingatlanra, így az az egyik legértékállóbb és legbiztosabb befektetés. A biztonsági játékosok szent grálja.
Állampapírok
Az állampapírok vagy államkötvények hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. Mit jelent mindez a valóságban? Magyarországon, ha bárki megvásárol egy magyar állampapírt, akkor tulajdonképpen a magyar államnak nyújt hitelt, ad kölcsönt. Az állampapír alacsony, de fix hozamú, kockázatmentes befektetés. A hozam mértéke a kötvény típusától függően változó, de általánosságban elmondható, hogy 3,5 és 16 százalék közötti hozammal mozognak jelenleg a magyar állampapírok. A hozam attól is függ, hogy fix vagy változó kamatozású-e az állampapír.
Veterán autók, műkincsek
Noha elsőre nem sokan gondolnak rá, valójában nagyon kevés olyan értékpapír, nemesfém, vagy céges részvény van, amely akkora stabilitást mutatott volna az elmúlt húsz évben, mint a veterán autók vagy műkincsek.
A veterán autók gyűjtése eleinte a megszállott, gazdag autórajongók hobbija volt, mára viszont az egyik legtitkosabb csúcstippnek számít a befektetési piacon. Van olyan szerencsés fickó, aki 2005-ben, három évvel a gazdasági világválság beütése előtt vett nem túl sok pénzért egy öreg olasz járgányt, majd 2016-ban hirtelen egymillió euró ütötte a markát.
Az idők során sokaknak rangos kikapcsolódássá vált a régi járgányok bütykölése, valamint az azokkal való túrázás, autókázás, eközben pedig kitűnő befektetési lehetőséggé vált. Hogy miért? Egy igazán különleges, eredeti veterán autó értéke az idő múlásával (sokszor a gazdasági helyzettől függetlenül) folyamatosan növekszik. Ismert versenyzők régi autóit is folyamatosan rekordáron adják el: legutóbb Michael Schumacher egykori Ferrarijáért fizetett ki valaki egy kisebb vagyont, nemsokára pedig a világhírű, néhai brit raliversenyző, Russel Brookes egykori járgányát bocsátják aukcióra.
Hasonló a helyzet a műkincsekkel, világhírű festők, szobrászok alkotásaival, ritka régészeti leletekkel. Ezekről is általánosságban elmondható, hogy az idő előrehaladtával folyamatosan nő az értékük. A legdrágább képzőművészeti alkotások például rendre olyan alkotók kreálmányai, akik már nem tartoznak az élők sorába.
Minden idők legértékesebb, az aukciós piacon megtalálható képzőművészeti alkotása a legutóbbi hivatalos adatok szerint Leonardo da Vinci Salvator Mundi (A világ megváltója) című 1500 körül festett Jézus-portréja, amely 450 millió 312 ezer 500 dollárért, mai árfolyamon 155 milliárd 69 millió forintért kelt el a New York-i Christie's Aukciósházban 2017-ben.
Bár egyes alkotásokat, mint például a párizsi Louvre-ban fellelhető Mona Lisát felbecsülhetetlen értékűnek tartják és egyesek szerint az egymilliárd dollárt is meghaladná az ára, ha eladósorba kerülne, szakértők nagyjából 860 millió dollárra, vagyis 296 milliárd 171 millió forintra becsülik valós értékét, amivel a képzeletbeli dobogó első fokán helyezkedik el a legdrágább képzmővészeti alkotások tekintetében, megelőzve ezzel a Salvator Mundit.
A műkincsek, mint értékálló befektetési lehetőségek mibenlétét az is remekül alátámasztja, hogy Patrice de Moncan francia történész tavaly februári becslése szerint a „csak” a Louvre-ban megtalálható műtárgyak összértéke alsó hangon 35 milliárd dollár, mai árfolyamon 12 billió 54 milliárd 700 millió forint.
( A jelen cikk nem minősül ajánlattételnek vagy befektetési tanácsadásnak, célja pusztán a figyelem felkeltése.)
(Borítókép: Veterán autók. Fotó: bkueppers/Getty)