3. Tokiói nyári olimpia, 2021
Az olimpia a létező legmagasabb kockázatú sportesemény, amelyet egy város magára vállalhat. Mivel a játékok megszervezése általában veszteséges, még a nullszaldót is meg kell becsülni. A 2020-as olimpiai játékokat már előre a történelem legdrágább nyári sporteseményének becsülték, azonban a koronavírus-járvány miatt végül 2021-re kellett halasztani azt. Az emiatt felmerült költségek további terheket róttak a szervezőkre.
A bonyodalmak miatt nem minden japán örült az olimpia megrendezésének: a lakosság mintegy kétharmada tovább halasztotta vagy törölte volna az olimpiai játékokat, az eladott jegyek 20 százalékát egyhamar vissza is váltották.
Végül 35 milliárd dollár (11 ezer milliárd forint) körül állt meg számláló.
2. Szocsi téli olimpia, 2014
A mai napig az egyik legdrágábbaknak titulálják a 2014-es téli szocsi olimpiát, amelynek költségei 60 milliárd dollár (19 ezer milliárd forint) körüli összegre rúgtak.
Szocsi nem volt túlzottan ideális helyszín, hiszen nem kellően télies, másrészt olyan hegyi építkezéseket kellett kivitelezni a környékén, ami borzasztóan megdrágította a projektet. Mindemellett a korrupció is súlyosan befolyásolta az esemény végköltségét. Az utólagos értékelések szerint Oroszország számára ez leginkább egy presztízsberuházás volt.
1. Katari labdarúgó-világbajnokság, 2022
Mielőtt rátérnénk a katari vébére, érdemes megnézni, hogyan alakultak a korábbi labdarúgó világbajnokságok költségei: a brazíliai világbajnokság (2014) költségét 12 milliárd dollár körüli összegre teszik, míg az oroszországi vébé (2018) büdzséjét 14 milliárd dollárra kalkulálják.
A katari világbajnokság költségei viszont egyöntetű beszámolók szerint 220 milliárd dollárra (72 ezer milliárd forintot) rúgnak, ezzel pedig a valaha volt legdrágábban megrendezett sportesemény lett a FIFA-esemény.
A pontos költségeket igen nehéz kibogozni, de az egészen biztos, hogy Katar egy teljesen új és egyedi innovációs központot húzott fel szállodákkal, repülőterekkel és számtalan stadionnal. Nehéz elfeledkezni a szurkolói visszajelzésekről, amelyekben az emberek arról számoltak be, hogy nemcsak az arénákat, de még az utcákat is légkondival hűtötték.
+1 Budapesti FINA vizes világbajnokság, 2017
A vizes vébé a világ harmadik legnagyobb sporteseménye, 4 milliárd tévénézővel. A 2017-es rendezés fő feltétele a Duna Aréna (építéskori projektnevén Dagály Úszóaréna) megépülése volt, amely az úszó-világbajnokság fő helyszínéül szolgált.
Maga az aréna minden költséggel együtt 49 milliárd forintba került, míg a rendezés, lebonyolítás további 40 milliárdot ölelt fel, így összesen 89 milliárd forintra rúgtak az esemény költségei.
2022 januárjában Fukuoka városvezetése bejelentette, hogy a koronavírus-járvány miatt 2022-ben nem tudják megrendezni az úszó-világbajnokságot, helyette 2023 júniusában tartanák meg. A Nemzetközi Úszószövetség végül Budapestet kérte fel, hogy ugorjon be, mint rendező a 2022-es eseményre, amelynek a város végül eleget is tett, így 2017 után 2022-ben ismét Magyarországon versenyeztek a világ legjobb vizes atlétái.
(Borítókép: A katari Lusail stadion látképe, ahol a vébé döntőt is rendezték. Fotó: picture alliance/Getty)