Folyadék nélkül legfeljebb 6-7 napig bírjuk ki, étlen akár 8-12 hétig is életben maradhatunk. A szomjazás az agysejtekre nézve is káros, és a kiszáradás zavarodottságot, képzelgéseket okozhat. Éhezés során pedig a szervezet a saját szerveit és az izomzatot kezdi lebontani.

Az éhhalálig böjtölő óbudai család esete után nagy vitát váltott ki a prána táplálkozás, amelynek kapcsán a tudatos éhezésnek és a folyadék megvonásának élettani hatásai is felvetődnek. Dr. Shafer Eszter belgyógyász elmondta, amíg étel nélkül 50 napig is képesek vagyunk életben maradni, víz nélkül legfeljebb 6-7 napig bírjuk.

Naponta két és fél liter vizet veszítünk

Ez utóbbi kijelentés annak tudatában keltette fel figyelmünket, hogy közismert, az „isteni fénnyel táplálkozó Jashmuheen” könyve alapján tervezett pránaböjt az első hét folyamán teljesen kizárja a vízfogyasztást. A második és harmadik héten pedig kizárólag azt teszi lehetővé, hogy a böjtölők folyadékot vegyenek magukhoz, meghatározott mennyiségben.

A napi vízleadás és vízfelvétel átlagosan 2,4 liter. Ennyi víz távozik a szervezetből a verejtékezés, a légzés és a kiválasztás során, amit pótolni kell. Dr. Kuklis Eszter, a Napsugár Életház szakértője szerint egyénektől függ, hogy a szomjazás mennyi idő után okoz visszafordíthatatlan károkat a szervezetben. Mint elmondta, a folyadék megvonása a kisgyerekek és az idősek esetében a legveszélyesebb.

Izomgörcs és sűrűsödő vér

Folyadékháztartás
Normális vesefunkció és maximális koncentrálás mellett az átlagos felnőttek napi oldottanyag terhelésének kiürítéséhez 400-500 ml vízre van szükség. A szövetek anyagcseréje során napi 200-300 ml víz képződik, így a veseelégtelenség elkerüléséhez szükséges minimális folyadékmennyiség 200-300 ml/nap. A folyadékegyensúly fenntartásához és a teljes folyadékveszteség pótlásához azonban naponta 700-800 ml víz kell. (forrás: Dr. Shafer Eszter)

A belgyógyászt arról kérdeztük, mi történik a testben akkor, ha egyáltalán nem iszunk. „A szervezet először a 40-45 százalék vizet tartalmazó izmokból vonja el a nélkülözhetetlen mennyiséget, ami miatt fájdalmas izomgörcsök léphetnek fel. Ha a szervezet víz és sóháztartása felborul, anyagcserezavarok jelentkeznek” – mondta Dr. Shafer Eszter, aki hozzátette, ő maga azon konzervatívabb orvosok közé tartozik, akik nem vallják az éhezés és szomjazás jótékony hatását.

A természetgyógyász arra is kitért, hogy a vese a huzamosabb szomjazás esetén is dolgozik, csak éppen nem tud folyadékot kiválasztani, ezért a sejtekből von el nedvességet. „Ennek hatására a sejtek elkezdenek kiszáradni, a vér pedig besűrűsödik. Ez a folyamat az agysejtekre nézve a legveszélyesebb.”

Olcsó hallucinogén

A prána táplálkozással foglalkozó cikkünkben nyilatkozó tanárnő, Éva elmondta, mielőtt az ételt és a folyadékot megvonta volna magától, segítője figyelmeztette, a veséjében fájdalmat érez majd, de annak idővel el kellett volna múlnia. Az ő esetében azonban a fájdalom csak fokozódott. Az agyban lejátszódó folyamatokról Kata beszélt a saját, és a pránaböjtöt elvégzett két barátja tapasztalatai alapján. Mint elmondta, a kúra ideje alatt az agy, a szellem hatékonyabban működik, mert nem kell a test emésztési funkcióira figyelnie.

A témával foglalkozó fórumok felvetik azt is, hogy a pránaböjt során átélt spirituális élmények valójában az éhezés és szomjazás természetes hatásai. Egy bejegyzés szerint „a böjt lényegében a legolcsóbb kábítószer és hallucinogén. Az agy kiéheztetésével megjelennek a hallucinációk.” A hallucinációkról is kérdeztük az előző cikkünkben megszólaló Katát, de saját tapasztatról nem tudott beszámolni, ami pedig a böjtölő barátait illeti, a szag és ízérzékük lett erősebb. Dr. Shafer Eszter a kiszáradás tünetei közé sorolta a zavarodottságot. „A súlyos kiszáradás dezorientáltsághoz és mélyülő sokkhoz vezethet.”

Intelligens éhezés

Ugyancsak az egyének életkorától és testsúlyától függ, hogy az étel megvonása milyen hatással van a szervezetükre. A teljes éhezés átlagosan 8-12 hét alatt vezet halálhoz. Dr. Kulkis Eszter szerint a szervezet „intelligens működéséhez” hozzátartozik, hogy éhezés során elsőként a felgyülemlett káros és felesleges anyagokat kezdi feldolgozni a tartalékból, utána a hasznosakat.

Az éhezés élettani hatásairól a diákok számára készült egy tanulmány. „Az éhezés akkor vezet halálhoz, ha a raktározott fehérjék harmada, fele elhasználódik”- olvasható a dolgozatban, ami arra is kitért, hogy a fehérjék fő forrásának, az izomzatnak a lebontását amiatt késlelteti a szervezet a lehető legtovább, hogy az ember képes legyen mozogni, és táplálékot keresni.

A prána átállásról nyilatkozó Kata arról számolt be, futárként dolgozó barátja azt tervezte, hogy a 21 napos böjtöt 50 naposra bővíti, melynek során semmilyen ételt nem vesz majd magához, legfeljebb folyadékot. A kúrát végül a 44. napon, látványosan lefogyva hagyta abba, ami az orvosi vélemények szerint kritikus és életveszélyes éhezésnek minősül.

A szív mérete is csökken

„Hosszú ideig tartó táplálékmegvonás esetén a szervezet energiaforrásként használja fel a szöveteit, ami a zsigerek és az izmok, valamint a zsírszövet extrém destrukciójához vezet” – mondta a belgyógyász, hozzátéve, a szervek tömegének csökkenése leginkább a májat és a bélrendszert érinti, mérsékelt csökkenés tapasztalható a szívben, a vesékben, a legkisebb pedig az idegrendszerben.

Az éhezés a legtöbb szervrendszert érinti, jellemző tünete a gyomorsav hiánya és a hasmenés. „A szív mérete és a perctérfogat csökken, a pulzus lassul, a vérnyomás esik” –mondta Dr. Shafer Eszter. A belgyógyász kitért arra is, hogy tartós éhezés során az intellektus megmarad, de az éhező ember a környezete felé közönyössé, vagy túlzottan ingerlékennyé válhat. Munkabírása csökken, nemi vágya alábbhagy, immunrendszere drámaian romlik. A nők esetében a menzesz elmarad, vérszegénység alakul ki. „A testhőmérséklet csökkenése gyakran hozzájárul a halálhoz is.”