Legyen szó prosztata- vagy hererákról, esetleg alacsony tesztoszteronszint miatt bekövetkezett komoly idegrendszeri és testi változásokról, a megfelelő vizsgálatokkal mindez időben kiszűrhető. Akadnak ugyanis olyan betegséget jelző markerek a szervezetben, amelyek célzott keresésével megelőzhető a baj.
„Ma már egy fájdalommentes és gyors vérvételből megannyi fontos információt szerezhetünk az általános egészségi állapotunkról, és olyan markerek is szűrhetőek, amelyek a legsúlyosabb férfi betegségekre is képesek időben ráirányítani a figyelmet. Az innovatív laborvizsgálatok nem azonosak a kellemetlen beavatkozásokkal. Ha kellő időt szánunk a rendszeres laborvizsgálatokra, akár tünetmentesen is, egyes betegségek korai felismerése hatással lehet az egész életünkre” – fogalmazott Szász Máté, a SYNLAB biológusa. Bár a legtöbb betegség kockázata nő az életkor előrehaladtával, fontos tudni, hogy napjainkban a fiatalabb férfiak körében is egyre gyakrabban diagnosztizálnak súlyos betegségeket. Korai stádiumában felismerve azonban a két leggyakoribb férfiakra veszélyes daganatos betegség, a hererák és a prosztatarák is jól gyógyítható.
Fókuszban a PSA
A PSA, vagyis a prosztata specifikus antigén egy olyan enzimfehérje, amelyet a prosztatamirigy hámsejtjei termelnek, ám normális esetben a vérben csak kis mennyiségben található meg. A PSA értéke egy gyors vérvizsgálattal is ellenőriztethető:
Jó állapotban lévő prosztata esetén - amikor a PSA értéke kisebb mint 2,5, elegendő kétévente tesztelni, ám 2,5-ös PSA-szint felett célszerű évente eljárni szűrésre.
A magas kockázati csoportokba tartozók számára szintén ajánlott, hogy minden évben elvégeztessék a tesztet: a családi érintettségen kívül ilyen tényező a prosztatagyulladás, az ülő életmód, a magas zsírfogyasztás, az elhízás vagy a dohányzás. A napi 8 órás ülő életmód 22 százalékkal, a dohányzás pedig 40 százalékkal növeli a prosztatarák kockázatát” – emelte ki a szakértő.
HCG hormon
A férfiakat érintő másik leggyakoribb daganattípus a hererák. Ritkán fordul elő, jellemzően 30-35 éves kor körül jelentkezhet a betegség. Nehezíti a felismerését, hogy ebben az életkorban a férfiak még kevésbé szánnak időt a prevencióra. „A heredaganat leggyakoribb változata úgynevezett HCG hormont termel, ez a marker pedig egy vérvételből szintén egyszerűen kimutatható. Ha egy férfi szervezetében a laborvizsgálat során fény derül a HCG jelenlétére, nagy valószínűséggel feltételezhetjük a betegséget” – szögezte le Szász Máté.
A szakértő szerint a vérvizsgálatot 1-2 évente érdemes megismételni azoknak a férfiaknak, akik családilag érintettek, illetve olyan sportot, szabadidős tevékenységet vagy munkát végeznek, ahol a herék nagyobb és rendszeresebb rázkódásnak vannak kitéve. Fontos azt is hangsúlyozni, hogy az egyik leghatékonyabban kezelhető daganattípusról van szó, amely - ha időben megtörténik a diagnosztika - a statisztikák szerint 98 százalékban maradéktalanul gyógyul.
Alacsony tesztoszteron, emelkedett ösztrogén
Optimális esetben az egészséges férfiak tesztoszteronszintje magas, ám a gyakorlatban igen gyakran ennek ellenkezője tapasztalható: 40-45 éves kor felett a tesztoszteron szintje csökken, de egyre jellemzőbb, hogy már az életerős, sportos fiatal férfiak értékei is igen alacsonyak.
Sok esetben ennek hátterében a stressz, a túlhajszolt életvitel és leginkább a kialvatlanság áll.
A tartósan alacsony tesztoszteronszintnek komoly következményei lehetnek. „Elsőre mindenki a libidó csökkenésére gondol, pedig sokkal összetettebb következményei is lehetnek annak, ha csökken a tesztoszteron- és ezzel együtt növekedik az ösztrogénszint a férfiak szervezetében:
kevésbé lesz aktív a pajzsmirigy, leépül az izomtömeg, hízás indulhat el, romlik az inzulinérzékenység, csökken a csonttömeg, gyengülnek az ízületek és idegrendszeri változások is jelentkezhetnek.
Mindezekkel egyidőben a hormonszint változás miatt erős motivációvesztés érzékelhető, akár enyhe depresszió is, miközben csökken az érdeklődés a szexuális együttlétek iránt. Tehát egy életminőség-romlás következhet be a férfi életében a ki nem mutatott hormonszint-változás miatt” – magyarázta Szász. Hozzátette: a csökkent tesztoszteronszint kezelésére életviteli és gyógyszeres megoldás is alkalmazható, ám kiemelten fontos az időben történő diagnosztizálás, ami egy laborvizsgálattal kezdődik.
45 éves kor felett
Az idő előrehaladtával bizonyos betegségek kockázata megnő. Még ha tünetmentes életet is élünk, az évenkénti laborvizsgálat mindenkinek javasolt. Rutinvizsgálat helyett érdemes olyan specifikusan összeállított laborvizsgálatot kérni, amely átfogóan elemzi a férfiak számára releváns legfontosabb paramétereket: ellenőrzi a vérképző rendszert, az anyagcsere folyamatokat, kimutatja a szív- és érrendszeri kockázati tényezőket, ellenőrzi a pajzsmirigy hormonális funkcióit, a gyulladásos markereket, valamint a tesztoszteronszintet, ezen kívül segítséget nyújt a cukorbetegség, a csontok és ízületek állapotának felmérésében, de ellenőrzi a vérszegénység és a demencia kialakulásának szempontjából fontos vitaminokat is.
(Borítókép: Egészségügyi szűrésen részt vevő férfi. Illusztráció: KRQ)