A fűtési szezonban jelentkező allergiás panaszokat a lakáson belüli allergének okozzák. A tünetekért legtöbb esetben a penészgomba és a poratka felelős – hívja fel a figyelmet dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa. A nedves környezet mindkét allergén számára kiváló életfeltételt biztosít: ha a lakás páratartalma huzamosabb időn át meghaladja a 60 százalékot, előbb-utóbb a penész és a poratkák megjelenésére is számíthatunk.
Csak a teregetéssel 30 százalékkal emelkedhet a levegő páratartalma, pláne, ha az adott helyiség hűvösebb, északi fekvésű, és a lakás nem szellőzik megfelelően.
A penész főként az épületek rosszul szigetelt külső falain vagy hőhidak mentén jelenik meg, de találkozhatunk vele a lakás nedvesebb pontjain, a fürdőszobai, konyhai mosdó körül vagy a cserepes virágok földjén is.
A háziporatka emberi hámmal táplálkozó, mikroszkopikus méretű élőlény. Legnagyobb mennyiségben a lakás kárpitozott bútorain fordul elő.
A nagy számban jelenlévő allergének nemcsak önmagukban okozhatnak tüneteket, de súlyosbíthatják is a meglévő betegségeket: gyakrabban jelentkezhet asztmás roham, csecsemők és kisgyermekek esetében pedig gyakoribb légúti fertőzésekkel számolhatunk. Mivel mindkét allergén a párás környezetet kedveli, elsődleges cél, hogy a lakás páratartalmát 40-60 százalék között tartsuk.
Egy korábbi skót vizsgálatban a kutatók célja az volt, hogy olyan megoldást találjanak a problémára, amely egyaránt figyelembe veszi az egészségi és környezeti szempontokat. A tudósok arra jutottak, hogy energetikai szempontból is ellentmondásos, hogy a háztartások többségében rezsicsökkentés céljából mellőzik a szárítógépek használatát és radiátorra teregetnek. A gyorsabb száradásért feltekerik a fűtőtestet, majd a belső levegő hőmérsékletét az ablak nyitásával igyekeznek kompenzálni.
A fenti szempontokat figyelembe véve a kutatók tanácsa szerint a legelőnyösebb, hogyha tehetjük, az őszi-téli időszakban is a szabadban, udvaron, kertben, teraszon vagy erkélyen teregetünk. Némi beruházást igényel ugyan, de hosszú távon jó választás lehet egy kondenzátoros szárítógép beszerzése is, amely a szárítás során keletkező nedvességet a szabadba vezeti. A készülék kiválasztásánál fontos szempont a jó energiaosztály-besorolás, így havi kiadásainkat sem növeli meg jelentős mértékben. Ha mégis a lakásban teregetünk, a szárítót helyezzük déli fekvésű ablak elé, természetes módon csökkentve a száradási időt. A páratartalmat elektromos páraelszívó vagy más páramentesítő készülék segítségével, illetve szellőzőberendezés beépítésével is csökkenthetjük.
(Borítókép: Egy gyermekeivel ruhákat teregető férfi. Illusztráció: Getty Images)