Megfázás, gyulladásos betegségek, fájdalom és láz esetén sokszor nyúlunk az otthoni gyógyszeres dobozhoz, vagy addig-addig ütjük a vasat az orvosunknál, amíg fel nem ír számunkra valamilyen készítményt. Bizonyos pirulákat azonban érdemes kizárólag az orvos javallatára és csak az általa megszabott ideig szedni, az öngyógyszerezés ugyanis hosszútávon sosem vezet jóra. Leginkább az emésztőrendszerünket károsíthatjuk a különböző készítmények gyakori és mértéktelen szedésével, közülük is főleg az antibiotikumok alkalmazásával.
Bár az antibiotikumok nélkülözhetetlenek egyes bakteriális eredetű fertőzések gyógyításakor, köztudottan károsítják a bélflóránkat. Egy, a Gut nevű folyóiratban ebben a hónapban publikált kutatásban arra a megállapításra jutottak, hogy rendszeres alkalmazásuk 40 százalékkal fokozza a gyulladásos bélbetegségek (IBD-k), így például a fekélyes vastagbélgyulladás és a Crohn-betegség kockázatát.
A kutatók olyan tízéves, illetve idősebb dán állampolgárok adatait elemezték, akiknél a vizsgálat kezdetekor még nem mutattak ki ilyesfajta kóros állapotokat. Több mint 6 millió személy szerepelt a 2000 és 2018 között készült tanulmányban, közülük több mint 5 és félmillió embernek írtak fel legalább egyszer antibiotikumot.
Idővel összesen 36 ezer 17 fekélyes vastagbélgyulladást és 16 ezer 881 Crohn-betegséget diagnosztizáltak.
A szakemberek arra a megállapításra jutottak, hogy azok esetében, akik legalább egyszer átestek antibiotikum-kúrán, nagyobb valószínűséggel alakult ki valamilyen IBD. A kockázatot az idősebb kor, valamint a többszöri antibiotikumos kezelés is növeli. A kutatás során például szembetűnően kifejezettebb volt a rizikó azoknál, akik legalább öt kör antibiotikum-kúrát teljesítettek. A kutatók szerint a betegségek jellemzően a gyógyszerhasználat után 1-2 évvel jelentkeztek.
A vizsgálat megerősíteni látszik azt az elképzelést, miszerint a bélflórának, pontosabban a romlásának fontos szerepe van a gyulladásos bélbetegségek kialakulásában, illetve arra is rámutat, hogy az antibiotikumok jelentősen befolyásolják a mikrobiom összetételét. Az antibiotikumok megakadályozzák a mikroorganizmusok növekedését, sőt gyakran el is pusztítják azokat, függetlenül attól, hogy a szervezet számára hasznos vagy ártalmas baktériumokról van szó. Ezáltal pedig hozzájárulhatnak a bélflóra egyensúlyának felborulásához olyan tüneteket okozva, mint a puffadás, hányinger, fáradtság, rossz lehelet és hangulatzavarok – idézi a kutatás tanulságát a Femina.hu.
Antibiotikumot tehát kizárólag az orvos által előírt mennyiségben és ideig szabad alkalmazni, és a kúra alatt gondoskodni kell a probiotikumok pótlásáról. Mivel a betegségek kialakulásában egyéb tényezők, mint a stressz, az étrend, illetve más készítmények gyakori szedése is közrejátszhat, panasz esetén érdemes diétát tartanunk, meditálnunk, illetve a vény nélkül kapható nem szteroid gyulladáscsökkentők alkalmazását is felfüggesztenünk, ez utóbbiakat ugyanis szintén összefüggésbe hozták már a gyulladásos bélbetegségekkel.
Nemcsak a különböző gyulladáscsökkentő készítményekkel, de a vény nélkül kapható fájdalom- és lázcsillapítókkal, mint például az ibuprofennel és az acetilszalicilsavat tartalmazó készítményekkel, az aszpirinnel is vigyázni kell.
A Crohn-betegség és a fekélyes vastagbélgyulladás többnyire fiatalon kezdődik, fájdalommal, emésztési panaszokkal és gyakran felszívódási zavarokkal jár. Jelenleg még nem gyógyíthatók, ám karbantarthatók, a terápiának általában része a már említett speciális étrend.
(Borítókép: Gyógyszert szedő férfi. Illusztráció: Getty Images)