Sokan az ordításra vagy sikításra negatív vagy helytelen dologként gondolnak, pedig egy szívből jövő üvöltés nemcsak a düh elengedésének módja, hanem nagyszerű élmény is lehet. Ha megtanuljuk, hogyan alkalmazzuk helyesen ezt a módszert, akkor a fizikai és mentális egészségünket is fellendíthetjük vele, növelve az erőnket és felszabadítva az értelmeinket.
A Snickers most fizikai teret is biztosít az üvöltéstechnika gyakorlására az Allee-ban ideiglenesen felállított Anti-stressz szobában.
Kínai gyógymód
Az üvöltés terápiás jótékony hatásának gondolata a hagyományos kínai orvoslásban gyökerezik. Úgy vélik, hogy pozitív hatással van a tüdőnkre és a májunkra. Arthur Janov amerikai pszichológus az 1970-es években kezdte el tudományosan vizsgálni az üvöltés, a sikoly egészségünkre gyakorolt hatását. Olyan elmélettel dolgozott, amely szerint a sikoltás visszarepítheti az embert a gyermekkorába, ahol különböző traumák alakultak ki. Janov szerint azzal, hogy hangot adunk a régóta elfojtott érzelmeknek, elindul a régi berögződések felszabadulása és megtisztulása. A maga idejében ez az elmélet teljesen forradalmi volt, a kortárs pszichológusok szerint azonban ez a módszer nem szolgálhat teljes értékű pszichoterápiaként. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kiabálásnak nincs ránk hatása. Még híres emberek is alkalmazták az úgynevezett sikolyterápiát:
John Lennon, Yoko Ono és Kanye West is üvöltött már a lelki üdvéért, amiről a The New York Times egy cikkében meséltek.
Oldja a szorongást
„Gyakran tapasztalom, hogy az emberek úgy gondolják, a dühnek, haragnak nincs helye az életünkben, pedig ahogy az összes többi érzelem, úgy ezek is okkal jelennek meg bennünk. Energiával látnak el, és ha ennek az energiának nem adunk teret, stressz és szorongás tünetei jelennek meg. Ezzel szemben, ha megtaláljuk azt a módot, aminek segítségével tudatosan és biztonságosan fejezhetjük ki a felgyülemlett érzéseinket, sokat teszünk a mentális egészségünkért. A legtöbben nem is gondolnak rá, de például egy tudatosan kiengedett üvöltés segít felszabadítani a bennünk felgyülemlett stresszt, ami által jóval kiegyensúlyozottabbá válunk” – magyarázza Fuller Bianka pszichológus.
Az üvöltés előnyei közé tartozik, hogy ingyenes és bárki végezheti. Jó hír, hogy ehhez nem kell magányos erdei sétára indulni: a Snickers márkának köszönhetően torkunk szakadtából hódolhatunk a felszabadító élménynek, ugyanis ebben a hónapban egy különleges, úgynevezett Anti-stressz szobát alakítottak ki az Allee bevásárlóközpontban, ahol félelem és gátlások nélkül engedhetünk utat az érzelmeinknek. A szobában beépített technológia azt is megmutatja, hogyan milyen intenzitású volt az üvöltésünk másokéhoz képest, és egy olyan Spotify lejátszási listát is generál, amely illik az éppen aktuális hangulatunkhoz az üvöltésünk intenzitása alapján.
Mi váltja ki az üvöltés szükségességét?
Ha feltesszük magunknak ezt a kérdést, valószínűleg először a düh vagy a frusztráció jut eszünkbe. Egy Sascha Frühholz kognitív idegtudós által jegyzett tudományos tanulmány szerint azonban a sikoltás 6 különböző érzelmet vált ki. Ezek közül az első a már említett düh, amelyet a félelem, a fájdalom és a szomorúság követ. Az üvöltés iránti igénynek azonban nem csak negatív kiváltó okai vannak: az emberek akkor is üvöltenek, sikítanak, amikor rendkívül boldogok vagy intenzív örömöt tapasztalnak. Emellett kutatások kimutatták, hogy az emberek sokkal inkább reagálnak az örömsikolyokra, amelyek erősítik a társadalmi kötelékeket. Arra, hogy a pozitív kiabálás összehozza az embereket, a legnagyobb bizonyíték a rajongók éljenzése a stadionokban vagy népszerű művészek koncertjein. Frühholz elmélete szerint az emberek így fejezik ki, amit éreznek, és ezzel közelebb kerülnek egymáshoz.
Miért kell néha sikítani, üvölteni?
Az üvöltés leginkább a síráshoz hasonlóan működik, utána ugyanis jobban érezzük magunkat. Sőt, bizonyos mértékig megelőzi a szív- és érrendszeri betegségek és a depresszió kialakulását is. A tudósok azt is megállapították, hogy egyes teniszjátékosok azért üvöltenek egyet labdaütés közben, hogy növeljék az ütés intenzitását és javítsák a teljesítményüket. Az Iowa Állami Egyetem kutatóinak egy másik felmérése szerint a harcművészek, akik harci kiáltást használnak, 7 százalékkal erősebb a fogásuk, mint azoknak, akik ezt nem alkalmazzák.
„A negatív érzések kifejezéséhez a szocializációnk során szégyen és bűntudat érzése társul. Gyakran halljuk gyermekként, hogy nem szabad sírni vagy nem szabad kiabálni, ami miatt idővel tényleg kiiktatjuk ezeket a viselkedésformákat az életünkből. Pedig van, hogy a bennünk felgyülemlett érzelmek csak ezeknek az eszközöknek a segítségével szabadulnak fel, ezért magam is gyakran javaslom a klienseim számára az üvöltést, mint eszközt. Ha tudatosan megengedjük magunknak, amikor annak helye és ideje van, felszabadulunk, megkönnyebbülünk, és a rövid energialöketet követően, amit maga a cselekvés ad, jóval elszántabbak, motiváltabbak leszünk” – mutatott rá Fuller Bianka pszichológus.
(Borítókép: Üvöltő férfi. Illusztráció: Shutterstock)