Sokan nem veszik komolyan a nimfomániát, pedig az valójában egy súlyos lelki betegség, amely jóval túlmutat azon, hogy valaki az átlagosnál többször szereti összegyűrni a lepedőt. A nimfomán embernek nemcsak a párkapcsolata, de a családi kötelékei és a munkája is rámehet a betegségre. Fontos, hogy aki ebben szenved vagy gyanítja magáról, hogy nimfomán, az mielőbb forduljon mentálhigiéniás szakemberhez annak érdekében, hogy a betegség minél kevesebb kárt okozzon az életében.

Szakemberek szerint a hiperszexualitás, más néven erotománia vagy nimfománia nem más, mint egyfajta viselkedési zavar, kényszerbetegség. Hasonlóan a kleptomániához, az alkoholizmushoz, a játékszenvedélyhez, vagy bármilyen más mániához, a nimfomániában szenvedők sem tudnak ellenállni egy belső kényszernek, hogy azonnal aktusba kezdjenek egy számukra vonzó partnerrel.

A nimfománia nem összekeverendő a férfiak ösztönszerű vadászatával, amikor szinte minden vonzó nőt meg akarnak kapni. A hiperszexuálisok ugyanis hiába vándorolnak ágyról ágyra, az érzelmi és szexuális kielégülés esetükben javarészt elmarad.

Bár a szexfüggőség többnyire a férfiak körében terjedt el, ez nem jelenti azt, hogy ne szenvednének nők is ebben a betegségben, amelyet mindenkinél más-más trauma idézhet elő. Hátterét és körülményeit a többi addikcióhoz hasonlóan tudományosan is vizsgálják, ám a Mentális Zavarok Diagnosztikai és Statisztikai Kézikönyvét író szakértők ezidáig elég eltérő eredményeket kaptak. Megegyeztek ugyanakkor néhány viselkedési mintában, amelyek jó eséllyel utalhatnak arra, hogy egy személy nimfomán. Főként férfiakra érvényesek az eredmények, ugyanis meglepően más tünetekkel jár a betegség az ő esetükben, mint a nőknél. Akik úgy érzik, igazak rájuk az alábbi pontok, annak érdemes fontolóra vennie szakértői segítség igénybevételét, ugyanis hasonlóan más függőségekhez, ez a lelki betegség is egy pillanat alatt képes tönkretenni egy ember életét.

Pornográfia túlzott fogyasztása

Az intim együttlétek és az azok utáni vágy egy teljesen természetes folyamat, ahogyan a pornográf tartalmak fogyasztása is hasznos és kielégítő lehet. Ugyanakkor, ha valaki túl sok ilyen tartalmat fogyaszt, az könnyen csorbát ejthet az illető realitásérzékén és a fejében kialakulhat egy tévképzet, miszerint a valóságban zajló együttlétek is olyanok, illetve olyannak kell lenniük, mint a felnőttfilmekben. Ez sokszor irreális elvárást eredményez önmaga és a partnerei felé, a folyamatos szélsőséges szexuális ingerektől pedig kitolódhat az ingerküszöbe, aminek következtében egyre erőszakosabb szexuális életet akar majd élni, mert a korábbi már nem fogja őt kielégíteni.

Izgalmak keresése

Az ingerküszöb kitolódása egy idő után azt eredményezheti, hogy az érintett személy már csak olyan élethelyzetekben kerül szexuálisan izgatott állapotba, amelyektől megnő az adrenalin szintje.

Ilyen helyzet lehet például, ha az illető és partnere könnyen lebukhat, megláthatják őket, vagy egyszerűen számukra tiltott lenne az aktus. Amíg a felek jól kontrollálják vágyaikat, addig mindez nem okoz problémát, a gond ott van, amikor már kizárólag csak ilyen helyzetekben képes szexuális életet élni a beteg. Az olyan normáknak ellentmondó helyszíneken, mint például a munkahelyén történő szex-szel az illető akár az állásást is kockáztathatja, mi több, a törvénnyel is meggyűlhet a baja. A gyakori egyéjszakás kalandok és a különböző extrémitások egyéb területeken is veszélyt jelenthetnek, ide sorolva többek között a nemi úton terjedő betegségeket és az erőszakot.

Prioritás megváltozása

Az ingerküszöb kitolódásával és így a szexuális szokások megváltozásával, a csillapíthatatlan vággyal és a kialakult fétisek kiélése utáni sóvárgással az adott személy életében egy idő után a nemi élet elsődleges szerepet fog élvezni. Az alkoholizmushoz hasonlóan az illető ekkor már testi tünetek produkálására is képes lehet, ha nem elégíti ki a vágyait. Hogy leküzdje a sóvárgást, a beteg hajlamos csak rövid távon gondolkodni, eközben az emberi kapcsolatait, a barátait és a családját teljesen leépíti maga körül.

Egy pásztoróráért képes lesz bármit eldobni.

Ezeknek a viselkedési formáknak a hátterében nem egy esetben áll depresszió: a mentális zavarok kutatóinak felmérése szerint a nimfomán férfiak 28 százaléka küzd szorongással. 

Programok

Egy nimfomán férfi alig leli örömét olyan programokban, amelyeknek nem része a szexualitás. Számára ugyanis majdhogynem minden, ami nem maga az aktus, az csakis az előjáték része lehet. Ennek következtében a realitásérzékét elvesztve hajlamos teljesen hétköznapi programok alkalmával is szexuális utalásokat beleképzelni ártatlan mondatokba és érintésekbe.

Szégyenérzet

A legtöbb függőséget gyakran szégyen és bűntudat kíséri, ahogy ez az étkezési zavarok esetében is jellemző. Minél többet eszik az ember, annál bűnösebbnek érzi magát. Ugyanez a helyzet a szexfüggőséggel: az adott pillanatban a nimfomán beteget jó érzéssel tölti el az aktus, ám nem sokkal később előtérbe kerül a szégyen. Az „érzelmi másnaposság”, amelyet egy szexfüggő gyakran tapasztal, miután kockázatos szexuális magatartást tanúsít, közel sem irigylésre méltó. Ezek a negatív érzések gyakran hosszú ideig kísérik őket, egészen addig, amíg meg nem kapják a következő „adagot”, amit követően újraindul a ciklus.

Nem akarja megbeszélni a problémát

Ha valaha is megpróbált beszélni egy alkoholistával az ivásról, valószínűleg tudja, mit várhat akkor, ha egy szexfüggővel szeretne társalogni annak nemi életéről. Nagy eséllyel ugyanolyan szintű tagadást fog tapasztalni, az illető pedig képtelen lesz megnyílni a problémáról és megbeszélni azt. A nyílt kommunikációt az is nehezíti, hogy az gyakran frusztráló és aggasztó lehet a szenvedélybetegek szerettei és családtagjai számára.

Azon túl, hogy egy feldolgozatlan lelki trauma kivetülése nyilvánul meg a nimfomániában, láthatjuk, hogy ez a betegség képes teljesen ellehetetleníteni az érintettek életét.

Mint azt fentebb már említettük, az ingerküszöb kitolódásával gyakran együtt járó, védekezés nélküli, sűrű egyéjszakás kalandok megágyaznak a különböző nemi betegségeknek, a tiltott aktusok pedig tönkreteszik nemcsak a párkapcsolatokat, házasságokat, de a baráti vagy éppen munkahelyi kapcsolatokat is. A nimfománia végtelen körforgása pedig olyan további mániákus lelki betegségeket képes előidézni, mint az alkoholizmus vagy drogfüggőség.

Sztárok, akik nimfomániában szenvednek

A sztárok körében sem szokatlan függőség a nimfománia. Hiperszexualitásukat többen is felvállalták már a nyilvánosság előtt, köztük Kanye West, Scott Disick, John Mayer, Lindsay Lohan, Charlie Sheen és Colin Farrell. Jó néhányuknak nemcsak a magánélete, de a karrierje is derékba tört a prioritásaik drasztikus változása, illetve torzulása miatt. Azzal azonban, hogy sokan nyíltan vállalják betegségüket, erőt adhatnak az átlagembereknek ahhoz, hogy ők is felismerjék saját problémáikat és ha kell, szakemberhez forduljanak.

(WebMb, WebMb, TikvahLake, MTV)

(Borítókép: Szexuális együttlét. Illusztráció: Shutterstock)