A retket ősidők óta ismeri az emberiség, Kínában, Indiában és Egyiptomban már 4000 évvel ezelőtt termesztették. Pilnius római történetíró külön megemlékezik a germánok termesztette retekről, amikor Germániáról ír.

A fekete retket a népi gyógyászat az emésztés elősegítésére, fertőzések ellen, pestis és tüdőbaj orvoslására, csúz és álmatlanság gyógyítására, skorpiócsípés semlegesítésére használta. Köhögés elleni csodaszerként is nagyon elterjedt, a nagymamától valószínűleg mindenki hallotta: a tetejét le kell vágni, a belsejét kikaparni, mézet önteni bele, majd a keletkező levet ki kell kanalazni. A fekete retek a légutak tisztulásában is nagy segítség lehet, ha betegség gyötör minket. 

Természetgyógyászok szerint különösen esti fogyasztása jó hatású a légutak tisztulására, epekő ellen, kicsavart leve pedig különböző reumás bántalmak enyhítésére. Úgy vélik jótékonyan hat az agyműködésre is, vérkeringési zavarok megelőzésére és koleszterin-szint csökkentésére is alkalmazható.

A nyers fekete retek leve olyan anyagokat tartalmaz, ami elősegíti a májban az epe termelését és annak gyors kiválasztását. Így nagyobb mennyiségű, hígabb epe termelődik, ami gátolja az epekőképződést. 

A retket nem hiába kedveljük a salátánkba sem: egyesek szerint naponta kellene belőle fogyasztani kettőt-hármat. Ez nemcsak a test általános egészség fenntartását szolgálná, de azoknak, akik emésztési zavarokkal küzdenek jó, hiszen serkenti az emésztést. Ugyancsak az idősebb korosztály velejárója a belekben felhalmozódó szél. A retek szélhajtónak is kitűnő. 

Végezetül ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy nagyon jó gyógyhatása ellenére, ne vigyük túlzásba a fogyasztását. Azok, akik gyomor vagy bélgyulladásban szenvednek, nem fogyaszthatnak nagyobb mennyiségben fekete retket, vagy reteklét.

(Borítókép: Retkek. Illusztráció: Photographer Basak Gurbuz Derma/Getty)