A vesekövek a hivatalos definíció szerint ásványi anyagokból és sókból álló kemény lerakódások, amelyek a vesékben fejlődnek ki és olyan intenzív tüneteket okozhatnak, mint az éles hát-, oldal- vagy ágyékfájdalom, véres vizelet, nehézkes vizelés és gyakori vizelési inger. Több típusuk létezik, a leggyakoribbak az úgynevezett kalciumkövek, valamint a húgysavkövek. Utóbbiak a purin-anyagcsere során keletkeznek, amikor a szervezet a többek között alkoholban, kagylóban és egyéb élelmiszerekben megtalálható purin nevű vegyületet igyekszik feldolgozni. Ezzel szemben a kalciumkövek – mint ahogy az a nevéből is kitűnik – akkor jönnek létre, amikor a csontok és izmok által fel nem használt kalcium a vesében marad ahelyett, hogy a vizelettel kiürülne.
A kalcium kavicsszerű kristályszerkezetet hoz létre, miközben más salakanyagokhoz kapcsolódik. Ez a salakanyag jellemzően oxálsav szokott lenni, amely olyan élelmiszerekből származhat, mint a spenót, a mandula vagy a tofu.
Bár hitelt érdemlő kutatások nem támasztják alá, az ásványvizeket sokszor a kalciumkövek kialakulásáért tartják felelősnek, a legtöbb szénsavas víz ugyanis tartalmaz olyan összetevőket, amelyek közrejátszhatnak a kövek létrejöttében. Az egyik ilyen összetevő a szénsavasodást szolgáló nátrium-hidrogén-karbonát.
„Ez a vegyület potenciálisan megnövelheti a vesekő kialakulásának kockázatát, mivel a magas nátriumtartalmú étrend is képes erre” – hívta fel a figyelmet dr. S. Adam Ramin urológiai onkológus. A szakember szerint egy pohár szénsavas víznek nem szabad gondot okoznia, nagyobb mennyiség esetén viszont nagyobb lehet a rizikó is.
A vizelet pH-ját a bikarbonát befolyásolhatja, ami szintén közrejátszhat a vesekő kialakulásában.
Mégis, mindezzel szemben bizonyos tudományos tények arra engednek következtetni, hogy a víz fogyasztásának – legyen az szénsavas vagy sem – éppen ellentétes hatása van. Erre utal az is, hogy a vesekőképződés egyik leggyakoribb oka a nem megfelelő mennyiségű folyadékbevitel. Dr. Ramin úgy véli, a számos szénsavas vízben fellelhető kalcium nem hajlamosító, hanem inkább megelőző szerepet tölthet be a vesekövek kialakulását illetően, tudomása szerint ugyanis az élelmiszerekből származó kémiai elem nem jelent kockázatot.
A National Kidney Foundation nevű szervezet arra is rámutat, hogy a kalcium az oxaláthoz kötődik a bélben. Kalcium nélkül az oxalát a vizeletbe jutna, megnövelve a vesekő kialakulásának esélyét.
A leggyakoribb kockázati tényezők
Étkezési szempontból a vesekő kialakulásának leggyakoribb oka az elégtelen folyadékbevitel, az alacsony zöldség-gyümölcs fogyasztás, a túlzott nátriumbevitel és a sok (nem tejből származó) állati fehérjét tartalmazó étrend. Főleg férfiak esetében az is hajlamosító tényező, ha a családban már előfordult vesekő, elhízás, bélgyulladás, avagy valamilyen vesebetegség. Egyes gyógyszerek, köztük a diuretikumok és a kalciumalapú antacidok szedése is növeli a vesekő kialakulásának kockázatát.
Így előzheti meg
- Gondoskodjon a megfelelő folyadékbevitelről.
- Fogyasszon alacsony oxaláttartalmú ételeket.
- Próbálja kerülni a magas nátriumtartalmú ételeket.
- Legyen óvatos a kalciumkiegészítők szedésével.
- Korlátozza a napi fehérjebevitelt.
- A biztonság kedvéért ne igyon egy liternél több szénsavas vizet naponta.
(Dívány)
(Borítókép: Ásványvizet ivó férfi. Illusztráció: Getty Images)