Ki a veszélyeztetett?
A vastagbélrák kialakulásának kockázata nem korlátozódik kizárólag az idősebb generációra. Bár főként az 50 év felettiek körében gyakori, a fiatalabb korosztály, akár már 40 évesen is érintett lehet, különösen ha a családjában korábban már előfordult ez a betegség. A genetikai tényezők szintén növelhetik a kockázatot. Ezen faktorok nem csak az anyai vagy apai ágról eredhetnek, azaz a családi öröklődés mindkét ágát érdemes figyelembe venni.
Miért érdemes megfontolni az életmódot?
Az egészségtelen táplálkozás, mint az elhízást okozó ételek túlzott fogyasztása – mint a hamburger vagy a sült krumpli – növeli a vastagbélrák kialakulásának kockázatát. A magas zsírtartalmú ételek, valamint a túlzott mennyiségű vörös hús fogyasztása is káros lehet. De nem csak az étrendünkkel, hanem egyéb szokásokkal is befolyásolhatjuk ezt a kockázatot: a túlzott alkoholfogyasztás és a dohányzás szintén hozzájárul a betegség kialakulásához, ráadásul nemcsak a májunkra, de a bélrendszerünkre is káros hatással van. Mindeközben az aktív életmód, mint a rendszeres testmozgás, csökkenti a vastagbélrák kockázatát, és hozzájárul egészségünk általános javulásához.
Ez segít a prevencióban!
Az étrendjének összetétele létfontosságú a vastagbélrák megelőzésében. A friss zöldségek és gyümölcsök nemcsak elősegítik az emésztést és gazdagítják szervezetét értékes vitaminokkal, de a bennük található rostok és antioxidánsok is védelmet nyújtanak a kóros sejtosztódás ellen. Ugyanakkor különböző kutatások azt is megállapították, hogy bizonyos, nem reumára alkalmazott gyógyszerek, mint az aszpirin, csökkenthetik a vastagbélrák kockázatát, ha rendszeresen szedik őket. Fontos azonban orvossal konzultálni mielőtt hosszabb távú gyógyszerszedésbe kezdünk, mivel az aszpirinnak vannak mellékhatásai is.
Ismerje fel a riasztó jeleket!
A vastagbélrák korai stádiumában gyakran nem ad tüneteket, azonban előrehaladottabb állapotban már számos jelzésre figyelhetünk. Ha székletében változásokat észlel, mint például vérnyomok, sötét színű vagy szokatlanul vékony széklet, az sürgős orvosi vizsgálatot igényel. A polipok jelenléte is rizikófaktor, mivel ezek a jóindulatú daganatok idővel rosszindulatúvá válhatnak. A puffadás, ami tartósan fennáll és nem múlik el, szintén a vastagbélrák egyik jele lehet. Az is fontos, hogy ne hagyja figyelmen kívül a hirtelen fogyást vagy az ismeretlen okból kialakuló visszértágulatot. A fáradékonyság, a vérszegénység és a gyakori hasi fájdalom is a tünetek közé tartozik. Mindenképpen keresse fel orvosát, ha bármilyen gyanús tünetet tapasztal.
Hogyan cselekedjünk, ha gyanús tüneteket észlelünk?
A vastagbélrák korai felfedezése növeli a gyógyulás esélyeit. Ha bármilyen gyanús tünetet tapasztal, ne várakozzon, azonnal keresse fel háziorvosát vagy gasztroenterológust! A szűrővizsgálatok segítenek időben észlelni a kóros elváltozásokat. A székletből vett vérteszt az egyik legegyszerűbb és leggyakrabban alkalmazott vizsgálati módszer, de a vastagbéltükrözés (kolonoszkópia) a legpontosabb eszköz a rák és az azt megelőző állapotok, mint például a polipok észlelésére. Ezen túlmenően az ultrahang vagy CT is hasznos lehet bizonyos esetekben. Soha ne alábecsülje a megelőzés és a korai felismerés erejét!
Milyen gyakran érdemes szűrővizsgálatra menni?
A vastagbélrák-szűrés gyakorisága függhet az egyéni kockázattól. Általánosságban az 50 éves és idősebb egyéneket 10 évente kolonoszkópiával szűrik. Azonban ha korábban polipokat vagy más kóros elváltozásokat találtak, az orvos gyakoribb, például 3-5 évenkénti szűrést javasolhat. Mindig kövesse orvosa utasításait és ajánlásait ezen vizsgálatok gyakoriságával kapcsolatban, mivel az Ön egészségügyi előzményei és kockázati tényezői alapján egyéni ajánlásokat kaphat.
(Borítókép: egy beteg, akinek fáj a gyomra. Illusztráció: Getty Images)