Reggelente sokan előszeretettel kihasználják a kávé bélműködést serkentő hatását arra, hogy zökkenőmentesen induljon a napjuk, ám hogy milyen folyamatok húzódnak meg a jelenség hátterében, arról már kevesen tudnak. A legtöbben a koffeinnek tudják be a hashajtó hatást, ám ez az elmélet már ott megbukik, hogy az energiaitalok és egyes üdítők is tartalmaznak koffeint, ám azok fogyasztásától senkinek sem kell mellékhelyiségbe rohannia.
A kérdéssel először 1998-ban foglalkoztak egy, a European Journal of Gastroenterology & Hepatology című folyóiratban bemutatott kísérletben. Négy iowai kutató egy tucat egészséges önkéntest vont be a vizsgálatba, amelynek során a résztvevők 10 óra leforgása alatt összesen négy különböző stimulánssal találkoztak. Véletlenszerű sorrendben kellett elfogyasztaniuk 240 milliliter 45 Celsius-fokos kolumbiai kávét (150 milligramm koffeintartalommal), koffeinmentes kávét és tiszta vizet, valamint egy 1000 kalóriás ételfogást. Ez idő alatt a kutatók manométer segítségével követték nyomon a nyomásváltozást a kísérleti alanyok vastagbelében, felmérve a bélműködésük aktivitását.
Mint kiderült, a kávé éppúgy fokozott munkára késztette az emésztőrendszert, mint a nagy mennyiségű étel, de a koffeinmentes kávé hatása sem sokkal maradt el az előzőekétől.
Mindebből arra lehet következtetni, hogy a koffein önmagában nem magyarázza meg teljes egészében a kávé hashajtó hatását, bár vitathatatlanul szerepe van benne. Ezt bizonyítja az a 2008-as thaiföldi kísérlet is, amelyből kiderül, hogy a koffein valóban beindítja a bélműködést: tíz egészséges résztvevőnél mért értékek alapján kirajzolódott, hogy két deciliter tiszta víz 45 perc alatt sem okozott érdemi változást, ugyanannyi koffeines oldat viszont, amely testsúlykilogrammonként 3,5 milligramm koffeint tartalmazott, alig 10 perc alatt már mérhető emelkedést idézett elő a bélrendszeri nyomásban – írja a HáziPatika.com.
A koffein tehát fontos funkciót tölt be a jelenségben, ugyanakkor a kanadai McGill Egyetem tanulmánya szerint a kávé gyomornedvtermelést befolyásoló hatása is szerepet játszhat a szaporább székletürítésben. Mind a hagyományos, mind a koffeinmentes kávéra igaz, hogy stimulálja egy emésztőrendszeri hormon, a gasztrin termelődését, amely a savtermelést szabályozza.
Kávé fogyasztásakor tehát több sav és emésztőenzim termelődik, erősödnek a gyomor összehúzódásai, ellazul a vékonybél, illetve a vékony- és a vastagbelet elválasztó záróizomzat.
Mindemellett számolni kell az úgynevezett gasztrokolikus reflex potenciális szerepével. Ez egy természetes élettani reflex, amelynek lényege, hogy a gyomor étkezés utáni feszülésére válaszul beindul a bélműködés, ezzel helyet teremtve az újonnan érkező táplálék számára. A székletürítés iránti késztetés általában 20-30 perccel az étkezést követően támadhat fel, és különösképpen a reggeli órákban jellemző. Mivel a gasztrokolikus reflex szabályozásában a gasztrin is részt vesz, így azonnal egyértelművé válik a kávé emésztésserkentő szerepe, egyben arra is válaszul szolgál, hogy a kávézás többnyire miért reggelente indít be erős bélműködést.
A nők emésztésére jobban hat
A kávéra is, mint sok minden másra, minden ember szervezete másképp reagál. Egyesek emésztésére szinte alig van hatással, másoknak azonban valóságos reggeli hashajtóként szolgál. Sokaknak már az is elég, ha megérzik egy csésze fekete illatát. Bár azt hinnénk, utóbbiak vannak többen, egy 1990-ben közzétett felmérés szerint ez a jelenség aránylag kevesekre jellemző: az ezzel kapcsolatos kérdőívet kitöltő 99 fiatal felnőttnek csupán a 29 százaléka válaszolt úgy, hogy a kávéfogyasztás rendszeresen beindítja a bélműködését. Mint kiderült, többségében nők válaszoltak így. Egyes esetekben pedig az is előfordulhat, hogy nem maga a kávé, hanem az annak ízesítésére használt édesítőszerek vagy a tej hajtja meg a fogyasztót.
(Borítókép: Kávét ivó férfi. Illusztráció: Getty Images)