A chicagói Rush Egyetem, valamint a cambridge-i Harvard Egyetem kutatói ezer demenciával nem rendelkező idős felnőttet figyeltek meg kilenc éven keresztül. Arra voltak kíváncsiak, hogy az alanyok étkezési szokásainak megváltoztatásával milyen arányban csökkenthető esetükben a demencia kialakulásának kockázata.
A kísérlethez megalkották az úgynevezett MIND-diétát, amely a mediterrán étrend és a DASH-diéta (diéta a magas vérnyomás megállításának elősegítésére – a szerk.) kombinációja. A középpontjában a teljes kiőrlésű gabonafélék, a gyümölcsök, a zöldségek és a halak állnak, miközben korlátozza a napi sóbevitelt. Ennek megfelelően a kutatásban részt vevő ezer embernek naponta legalább háromféle teljes kiőrlésű gabonát, köztük zabot, quinoát és barna rizst, hat adag zöldséget, öt adag diófélét, két adag bogyós gyümölcsöt és négy adag babot kellett fogyasztaniuk. Két fogásnak baromfihúst és halat is kellett tartalmaznia. A szakemberek ezen kívül azt ajánlották az alanyoknak, hogy kerüljék a vörös húsokat, a sült ételeket, a sajtokat, a süteményeket, édességeket, illetve a vajat és a margarint. Zsiradéknak olívaolaj használatát javasolták.
Mint az a kutatás eredményeiből végül kiderült, a diéta hatásosnak bizonyult a demencia kialakulásának megelőzésében.
Ennek a tudományos magyarázata arra vezethető vissza, hogy a memória leépülését az agyban található taunak és amiloidnak nevezett fehérjék abnormális felhalmozódása okozza. A tau toxikusan hat az agysejtekre, ami az emlékezőképesség károsodását okozza. A MIND-diéta hatásosságát az antioxidánsokban gazdag gyümölcsöknek és zöldségeknek köszönheti, amelyek enyhítik a szervezetben fellépő gyulladásokat, vagyis a demencia egyik legfőbb okát.
Dr. Hussein Yassine, a Dél-kaliforniai Egyetem neurológus professzora szerint az étrend hatásosságát a testmozgás mennyisége és az alvás menősége is befolyásolja. A demencia kockázata tehát teljes életmódbeli változtatásokkal, néhány szokás újragondolásával és bizonyos hatóanyagok bevitelével jelentősen csökkenthető.
Szaglásszon rozmaringot
Az életmódunkon való változtatáson kívül egyéb módokon is tehetünk a memóriaromlás ellen. Létezik például egy gyógynövény, amelynek a szagolgatása a kutatások szerint pozitívan hat az emlékezőképességünkre. Ez pedig nem más, mint a rozmaring.
A rozmaring egyik legkorábban dokumentált gyógyászati felhasználásának a célja a kognitív képességek serkentése volt: a feljegyzések szerint a rozmaring szagolgatása 75 százalékkal javíthatja a memóriát és fokozhatja az intelligenciát, valamint a koncentrálóképességet. Ezt támasztotta alá egy tudományos kísérlet is, amelynek során a vizsgált alanyok egy csoportja rozmaring illóolajat kapott szagolgatni. A csoport tagjai 60-75 százalékkal nagyobb eséllyel emlékeztek vissza különböző dolgokra, mint az a csoport, amelynek a tagjai nem kaptak az illóolajból. A kutatók azt is megerősítették, hogy az idősek, valamint az Alzheimer-kórban és demenciában szenvedők esetében a rozmaring szaglászása fokozza az agy kognitív teljesítményét.
(Borítókép: Eltévedt idős férfi. Illusztráció: Getty Images)