Megelőző gyógyszeres terápia PrEP néven már évek óta elérhető a HIV-vel való megfertőződés kivédésére, ám a betegség gyógyítására tett erőfeszítések az utóbbi 40 évben nem vezettek eredményre. Először a HIV-vírus okozta AIDS-betegséget írták le az Egyesült Államokban 1981-ben. A nevet egy évvel később, 1982-ben kapta, a vírust pedig csak 1983-ban fedezték fel a francia Françoise Barré-Sinoussi és Luc Montagnier csapatai, akik 2008-ban munkásságukért Nobel-díjat kaptak. Mint azt leírták, a HIV-vírus működésének lényege, hogy a kórokozók az immunsejtekbe bejutva pusztítják el azokat, így a szervezet idővel védtelenné válik a legapróbb betegségekkel szemben, ezzel kialakítva az AIDS-betegségnek nevezett tünetegyüttest. Hazánkban először 1985-ben diagnosztizáltak HIV-fertőzést egy hemofíliás, vérkészítményt kapott gyermeknél. A fertőzés ellen hatásos, úgynevezett antiretrovirális gyógyszerterápiát az 1990-es években találták fel, ezzel együtt drasztikusan csökkenni kezdett a kórokozó okozta AIDS-betegségben elhunytak száma. Jelenleg a kutatók és világi vezetők terve az, hogy 2030-ig teljesen megállítsák a HIV terjedését, a kezelésben részesülők ugyanis nemcsak, hogy teljes életet élhetnek, de nem is adják tovább a betegséget.
A hatásos terápia és a megelőző kezelés ellenére a HIV-vírusra a mai napig nem találtak gyógymódot. Ezidáig mindössze hat páciensről tudni, akiknek a szervezetéből eltűnt a kórokozó. Közülük ketten maguktól gyógyultak meg, az immunrendszerüknek ugyanis sikerült legyűrniük a vírust, négyük szervezetéből pedig egy-egy életveszélyes beavatkozásnak hála tűnt el a HIV. Az első ilyen a Berlini Páciens néven ismert férfi volt, aki leukémia miatt két csontvelő átültetésen esett át. A Düsseldorfi, a Londoni és a New York-i Páciensen őssejt transzplantációt végeztek, utóbbin szintén leukémia, míg a Londoni Páciensen limfóma miatt. A megműtött betegek esetében az orvosok olyan donort kerestek, akik úgynevezett CCR5-mutációval rendelkeznek, vagyis az immunsejtjeiken megtalálható, a HIV-vírus megtapadását biztosító CCR5 elnevezésű receptor mutálódott, így a kórokozó nem tud bejutni a sejtbe. A HIV-fertőzésből kigyógyult ötödik és hatodik páciens feltehetően maguk is rendelkeztek CCR5-mutációval.
Egy kínai tudós ebből a mutációból kiindulva 2018-ban génszerkesztésnek vetett alá megtermékenyített petesejteket. A folyamat során egy úgynevezett CRISPR/Cas9 elnevezésű „molekuláris olló” segítségével megváltoztatta a születendő gyermekek génállományát, eltávolítva a CCR5 genetikai kódját. A beavatkozás eredményeként CCR5-mutációval rendelkező ikerlányok születtek. A kínai genetikus szerint a világon mintegy 100 millió olyan ember élhet, aki születésénél fogva védve van a HIV-fertőzéstől, mert a génmutáció miatt nem képződik náluk CCR5-fehérje.
Bár a mutáció az olyan betegségek kórokozói ellen is védelmet nyújthat, mint a hímlő vagy egyes vírusok, a Kaliforniai Egyetem Berkeley-i kampuszának két kutatója szerint a génmutációnak hátulütői is vannak: a tudósok szerint a mutáció négyszeresére növeli az influenza okozta halálozási arányt, illetve a dupla mutációval rendelkezők esetében 21 százalékkal kisebb a valószínűsége, hogy elérik a 76 éves kort. Mindebből kifolyólag a HIV-fertőzésből kigyógyult páciensek esete bár reménykeltő, az életveszélyes beavatkozások nem jelentenének megoldást a vírust hordozók gyógyítására.
Ellenben egy újonnan tesztelt génterápia negyven év után végre elhozhatja a megoldást.
Az Egyesült Államokban nemrég amerikai tudósok is a CRISPR nevű „molekuláris ollóhoz” nyúltak, ám a kínai kutatóval ellentétben nem a kísérlet alá vetett páciensek génállományát próbálták szerkeszteni, hanem a szervezetükben megtalálható vírusokat célozták meg. A bejuttatott CAS9 nevű enzim a korai tanulmányok szerint képes eltávolítani a vírusnak azt a DNS-ét, amely megtapad az emberi immunsejteken.
Baktériumok védekező mechanizmusát másolták
A CRISPR, vagyis Clustered Regularly Interspaced Short Palindromic Repeats nevű eljárást egy baktériumok által immunvédekezésként használt genomszerkesztő rendszerből adaptálták tudósok.
A kutatók ezidáig három HIV-vel élő pácienst vontak be a teszteljárásba, amelynek során egy bizonyos „vezető” RNS-t és a CAS9 nevű enzimet jutatták be az alanyok szervezetébe. Az RNS-t úgy hozták létre, hogy a HIV-vírusokban lévő DNS-szálak egy meghatározott pontjához kötődjön, így a CAS9 enzimet egyenesen a célponthoz vezeti. Ezt követően az enzim, mint egy mikroszkopikus olló, elvágja a DNS célszakaszait, a kulcsfontosságú összetevők nélkül pedig a vírus nem tud tovább szaporodni és nem tudja megfertőzni az egészséges immunsejteket.
A San Francisco-i székhelyű Excision BioTherapeutics biotechnológiai cég kutatói által kifejlesztett, EBT-101 nevű kezelés eddig biztonságosnak bizonyult az abban részesített páciensek esetében, akiknek az állapotát nagyjából egy évig követik a tudósok. Az eddigi három tesztalanyt a közeljövőben hat másik követi majd. A hatékonysági adatok várhatóan jövőre jelennek meg.
A kutatócsapatot arra bátorítják a kezdeti eredmények, hogy a következő szintre lépjenek és a génterápiát nagyobb dózisban próbálják ki
– árulta el a DailyMailnek dr. William Kennedy, az Excision vezető alelnöke. Hozzátette: az eljárás nem okozott semmilyen súlyos negatív mellékhatást, az esetlegesen fellépő kellemetlen tünetek pedig rövid időn belül maguktól megszűntek. „A preklinikus vizsgálatok eredményein alapuló adatok előrevetítik más látens, krónikus vírusos megbetegedések, mint a herpesz és a Hepatitis B kezelésének lehetőségét is” – tette hozzá a szakember.
A génszerkesztést eddig leggyakrabban olyan krónikus betegségek, mint a rák és az olyan örökletes rendellenességek, mint a sarlósejtes betegség orvoslására tanulmányozták. Bár a CRISPR-terápia rendkívül ígéretes az ilyen betegségek, velük együtt a HIV kezelése terén, biztosítási fedezet nélkül rendkívül drága. A Novartis például egy örökletes izomsorvadásos betegségre indított kizárólag gyermekek számára egy itthon is ismert génterápiát, amely kezelésenként 2,125 millió dollárba, mai árfolyamon közel 770 millió forintba kerül.
(Borítókép: Egy, a HIV és az AIDS elleni küzdelmet szimbolizáló piros szalagot viselő férfi. Fotó: Getty Images)