A pálinka fertőtlenítő hatású
Reggel igyál meg egyet, akkor ebéd előtt még egyet, este meg nyugodtan kettőt is
– jelentette ki Nagy Feró nemrég, majd hozzátette, hogy szerinte a pálinka egy „nagyon egészséges gyógyszer”, ami „felfrissíti a vérkeringést, meg ilyesmit”. Igaz, a zenész is hangsúlyozta, hogy a „páleszivás” nem azt jelenti, hogy minden reggel le kell hajtani egy üveggel, de kitartott a véleménye mellett, hogy „egy kis stampót meg kell inni”.
A zenésznek igaza van abban, hogy a mértéktelen alkoholfogyasztás rendkívül káros, de a pálinka jótékony hatásait sokakhoz hasonlóan rosszul mérte fel. Hiába iszunk meg egy stampót, az nem fog segíteni se a megfázáson, se a gyomorrontáson, sőt még árthat is.
A kutatások bebizonyították, hogy a legjobb fertőtlenítésre az alkoholos italokban is megtalálható etanol 70 térfogatszázalékos vizes oldatként a leghatékonyabb. Ez azért van így, mert az alkohol úgy hat, hogy bejut a kórokozó sejtek belsejébe és ott kicsapja a fehérjéket, ezzel elpusztítva azokat. A 70 százalékosnál töményebb alkohol túl gyorsan elpárolog ahhoz, hogy megfelelő hatást fejtsen ki, az ennél hígabb pedig kevésbé hatékony a fertőző ágensek ellen.
Mivel a pálinkák többsége általában 40-50 százalékos, így eleve nem a legjobb fertőtlenítő hatással bírnak, de nem is ez a legnagyobb probléma.
Az influenza például a légutakat fertőzi meg elsőként, amelyek egy kis szakaszon közösen futnak a nyelőcsővel, így akár fertőtleníthetnénk is azokat alkohollal, de mire az első tünetek jelentkeznek, addigra a kórokozók a véráramba kerülnek.
Ebből kifolyólag a vérünk alkoholtartalmát kellene 70 százalékosra emelni, hogy elbánjunk a vírusokkal, ami viszont összeegyeztethetetlen az élettel, hiszen már 0,4 százalékos véralkoholszint is lehet életveszélyes.
Gondolhatunk arra, hogy legalább megelőzésre jó, ha mindennap pálinkázunk, ahogy Feró tanácsolja, hiszen fertőtlenítjük a torkunkat mindennap, így nem jut a véráramunkba a kórokozó. Azonban ez is egy tévhit, hiszen ahhoz, hogy az alkohol fertőtleníteni tudjon, percekig kéne a torkunkban tartani az italt, ami szintén lehetetlen feladat.
Nagy Feró kijelentései arra jók, hogy átértékeljük azokat az egészségügyi teóriákat, amelyek szájhagyomány és tradíciók útján terjednek.
Ha megvágjuk az ujjunkat, akkor segít, ha megnyálazzuk a sebet
Az állatok nyalogatják a sebeiket, hogy segítség azok gyógyulását. Akinek van otthon kutyája, az tudja, hogy gyakran az emberek sebeit is szeretnék megnyalogatni, hogy segítsenek gazdájuknak a felépülésben. Hovatovább legendák szólnak arról, hogy emberek a saját nyálukkal gyógyítottak: Vespasianus római császár a hiedelem szerint egy vakot gyógyított meg a nyálával, Pazi Szent Magdolna pedig egy apácának segített azzal, hogy megnyalta a sebeit. Plinius ókori enciklopédista szerint továbbá egy böjtölő nő nyála hatásos lehet a véreres szemek kezelésénél.
A tudomány azonban szembe megy a legendákkal, valamint a megfigyelésre építő hagyományokkal és kimondja, hogy jobb, ha nem vesszük a szánkba az ujjunkat, ha megvágtuk azt. A tudósok felhívják a figyelmet arra, hogy az emberi nyál rengeteg baktériumot tartalmaz, amelyek a szájban nem veszélyesek, sőt akár segíthetnek is bizonyos ételek lebontásában, de a sebbe kerülve fertőzést is előidézhetnek. Ha megvágjuk magunkat, akkor inkább a csap alatt, folyóvízzel tisztítsuk meg a sebet és tegyünk rá egy ragtapaszt.
Romlik a szemünk, ha félhomályban olvasunk
Valószínűleg mindenki hallotta már azt a tanácsot, hogy ne olvassunk gyenge fénynél vagy félhomályban, mert attól elromlik a látásunk. Ennek a legendának az igazságalapja abból fakad, hogy a rossz fényviszonyok között meg kell erőltetnünk a szemünket, hogy tudjunk olvasni.
Tény, hogy a megerőltetéstől elfárad a szemünk, így rosszabbul fogunk látni, de csak egy rövid ideig. Kellő mennyiségű pihenés után a látásunk újra olyan lesz, mint olvasás előtt.
Ízületi gyulladást kapunk, ha ropogtatjuk az ujjainkat
Vannak, akik számára az ujjropogtatás hangja szinte teljesen elviselhetetlen és gyakran hangsúlyozzák, hogy ettől a művelettől ízületi gyulladást lehet kapni. A roppanó hangot azonban nem csontjaink vagy ízületeink egymáshoz dörgölődése okozza, hanem az ízületi folyadékban kialakuló gázbuborék kipukkanása.
A tanulmányok szerint az ujjropogtatásnak semmi köze az ízületi gyulladáshoz és az egyetlen káros hatása, hogy vannak, akiket idegesíthetünk, ha folyamatosan „tördeljük” az ujjainkat.
A hidegtől megfázunk
Gyerekkorunkban sokat hallgathattuk, hogy öltözzünk fel rendesen, mert a hidegtől meg fogunk fázni. A valóságban azonban önmagában a hidegtől nem fázik meg senki.
A megfázás mindig olyan kórokozók miatt alakul ki, amelyeket egy másik embertől tudunk elkapni. Annyiból ugyanakkor nem árt melegen felöltözni, hogy a hideg levegő csökkenti a szervezet maghőmérsékletét, emiatt pedig immunrendszerünk meggyengülhet, de ez sem minden esetben igaz.
(Borítókép: Nagy Feró. Fotó: Kaszás Tamás/Index)