Legyen szó akár gyümölcsök, akár zöldségek fogyasztásáról, sokan automatikusan meghámozzuk azokat, pedig ezzel rengeteg hasznos tápanyagtól foszthatjuk meg magunkat, illetve a környezetet is károsíthatjuk.
Azzal senkinek nem mondunk újat, hogy a zöldségek és gyümölcsök rendkívül gazdag vitamin- és ásványianyag-források, valamint magas rosttartalmuk, illetve jótékony bioaktív vegyületeik, köztük antioxidáns hatású összetevőik miatt értékes tápanyagok. Ha nem fogyasztunk elegendő mennyiséggel belőlük – ami az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint nagyjából napi 40 dekagrammot jelent –, Kirsty Hunter táplálkozástudományi szakértő szerint olyan egészségi problémákkal nézhetünk szembe, mint különféle krónikus szív-érrendszeri betegségek vagy a 2-es típusú cukorbetegség.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint csak a 2017-es évben mintegy 3,9 millió ember halálában játszhatott szerepet, hogy nem jutottak elegendő mennyiségű zöldséghez és gyümölcshöz.
A szervezetünkbe bevitt értékes tápanyagok mennyiségét rendkívüli módon növelhetjük, ha bizonyos zöldségeket és gyümölcsöket nem hámozunk meg, a héj ugyanis nem ritkán a zöldségek és gyümölcsök tápanyagokban és jótékony vegyületekben leggazdagabb része. Az amerikai mezőgazdasági minisztérium szerint például
a hámozatlan alma 15 százalékkal több C-vitamint, 267 százalékkal több K-vitamint, 20 százalékkal több kalciumot, 19 százalékkal több káliumot és 85 százalékkal több rostot tartalmaz, mint a hámozott. A gyümölcsük közül ugyancsak előnyös lehet, ha hámozás nélkül fogyasztjuk például a kivit, a zöldségek közül pedig a burgonyát, céklát, sárgarépát és uborkát.
Minden esetben természetesen nem lehet elkerülni a hámozást, hiszen egyes zöldségek és gyümölcsök héja nem alkalmas emberi fogyasztásra, mert nincs jó íze, túl kemény, nem lehet megfelelően letisztítani, esetleg mérgező. Ebben a körben említhető többek között a banán, narancs, dinnye, ananász, mangó, avokádó, vörös- és fokhagyma. Némely élelmiszereket ugyanakkor kizárólag azért pucolunk meg, mert tartunk a rajta megtapadó szennyeződések és kemikáliák esetleges negatív egészségügyi hatásaitól. Ezek azonban könnyen elkerülhetők azzal, ha megfelelően megtisztítjuk azokat hideg víz alatt, kefével.
„Vannak, akik azért hámozzák meg a zöldségeket és gyümölcsöket, mert tartanak az azok felszínén előforduló növényvédő szerektől. A növényvédőszer-maradványok bizonyosan a felszínen vagy éppen csak az alatt tapadhatnak meg, habár ez növényfajtánként is változó. Ezzel együtt a maradványok legtöbbje egyszerű lemosással is eltávolítható. Az amerikai gyógyszerhatóság (FDA) azt javasolja, hogy a zöldségeket és gyümölcsöket fogyasztás előtt mossuk le hideg víz alatt, illetve töröljük át egy kefével. Ezzel ugyanis hatékonyan eltávolíthatjuk róluk az esetleges növényvédőszereket, port és egyéb szennyeződéseket” – mutat rá Kirsty Hunter táplálkozástudományi szakértő.
A felesleges hámozással a környezetet is szennyezzük
Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) felmérései szerint az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának 8-10 százalékáért az élelmiszer-pazarlás tehető felelőssé, aminek bizony részét a felesleges zöldség- és gyümölcshámozás teszi ki. A kidobott növényi részek bomlása során többek között metán keletkezik, amely az üvegházhatás szempontjából az egyik legjelentősebb gáz. Új-Zélandon például évente több mint 13,6 ezer tonna zöldség- és közel ezer tonna gyümölcshéjat termelnek a háztartások hulladékként, miközben az ország összlakossága csupán 5,1 millió fő.
(Borítókép: Burgonyát hámozó férfi. Illusztráció: Getty Images)