Mindenkiben élhetnek még azok a kellemetlen iskolás emlékek, amikor kötelező fejtetű ellenőrzést tartott a védőnő, akihez ki kellett vonulni a tábla elé. Ha valakinél megállapította a fertőzöttséget, az a személy egy osztály előtt megszégyenült. Akkor egy életre megtanulta mindenki, mennyire is fontos a megfelelő fejbőr és hajápolás, ám előre senki sem szólt a fiúknak arról, hogy ugyanez később igaz lesz a szakáll ápolására is. Most megmutatjuk, melyek a leggyakrabban felléphető arcszőrzeti problémák!

A 2010-es évek második felében ismét divattá vált az arcszőrzet viselése, a borotvált férfiakat így többségében felváltották az először borostát, majd szép lassan dús szakállat növesztő személyek. A régi-új divat terjedése csak fokozódott a hipszter stílus térnyerésével, a feléledt irányzat pedig magával hozta a borbélyműhelyek második aranykorát. Városról városra sorra kezdtek nyílni a múltat idéző, mégis modern szalonok, amelyekből mostanra lassan már több van, mint fodrászatból.

Míg a piros-fehér-kék üzletekbe érkező vendégeknek a borbélyuk ápolja havi vagy kétheti rendszerességgel a szakállukat, addig a szintén arcszőrzetet viselők, ám borbélyhoz nem járó férfiak sokszor elfeledkeznek arról, hogy bizony a szakállal is törődni kell. Ha nem teszik, különféle fertőzéseknek eshetnek áldozatul, illetve másokat is veszélybe sodorhatnak.

Még mielőtt rátérnénk az egészségügyi aggályokra, elsőként érdemes leszögezni, hogy az ápolatlan szakáll már önmagában igénytelenséget sugall, ami sok esetben érinthet hátrányosan egy férfit, legyen szó párkeresésről vagy akár egy állásinterjúról. Ha erről nincs szó, és valaki komolyan odafigyel az arcszőrzetének ápolására, még akkor is adódhatnak gondok, és itt jönnek képbe a különféle baktériumok és élősködők, amelyeknek egy dús szakáll könnyen a melegágyává válhat.

Egy brit kutatás során például a vizsgált szakállas férfiak 47 százalékánál kimutatták az egyébként székletben megtalálható Enterococcus spp nevű baktériumot az arcszőrzetben.

Nem ez azonban az egyetlen kórokozó, amely gondot okozhat. Az úgynevezett Staphyllococcus baktériumok, amelyek a hajhagymáknál is jelen lehetnek, bőrpírt és -duzzanatot okozhatnak. Ha erre gyanakszunk, érdemes alaposan átmosni a szakállunkat samponnal, súlyosabb esetben pedig antibiotikumos kezeléssel szabadulhatunk meg a kórokozóktól. 

Az arcszőrzetet szintén érintheti a korábban már említett tetvesség. A szürkésbarna színű, szezámmag nagyságú, viszketést okozó élősködőktől vény nélkül kapható tetűirtó szerekkel vagy az arcszőrzetünk leborotválásával szabadulhatunk meg.

Mindezen kívül korpásodás és benőtt szőrszálak is gondot okozhatnak, a bőr mindkét esetben viszketővé és pirossá válik. Korpa megjelenése esetén az ilyen célra kifejlesztett samponok alkalmazása jelenthet megoldást, míg a szőrtüszők idővel maguktól elmúlnak, ám azt követően egy ideig érdemes csak a trimmelőt használni a formázáshoz és elhanyagolni a borotvát.

(HáziPatika)

(Borítókép: Szakállápolás. Illusztráció: Getty Images)