Egy bizonyos „hazugságjel” nem létezik, de vannak apróságok, amelyek segítségével leleplezhetjük a lódítókat. Ennek legmegbízhatóbb eszköze a testbeszéd helyes értelmezése.

Kutatások szerint az emberek nagy része naponta 30-40 alkalommal hazudik. Az emberek jóval kevesebbszer hazudnának, ha úgy hinnék, hogy a megtévesztésnek vannak általános érvényű, egyértelmű ismertetőjegyei, csakhogy sajnos nincsenek. Van ugyanakkor bizonyos gyanús jelek, amelyekre érdemes figyelni!

Árulkodó szemek

A hazug emberre jellemző, hogy sűrűn pislog, illetve hunyorog és piszkálja a szemét. Szintén a hazugság apróbb jelei közé tartozik a tikkelésszerű, apróbb szemöldök felhúzás, a pupilla beszűkülése vagy kitágulása. A hazugságról sokkal árulkodóbb jelzés, ha valaki beszélgetés közben feltűnően kerüli a szemkontaktust. Nem véletlen, hogy sokan nem bíznak meg abban az emberben, aki beszéd közben nem néz a szemükbe.

A száj eltakarása

Amikor olyasmiről beszélünk, amiről tudjuk, hogy nem volna szabad (hazugság, rosszindulatú pletyka, titok stb.), akkor az agyunk tudat alatt arra készteti a testünket, hogy fojtsa belénk a szavakat, és erre a legtöbbször a kezünket használja. Néha csak pár ujjunkkal takarjuk a szánkat, máskor pedig az összeszorított öklünkkel vagy a tenyerünkkel. Minél jobban törekedik az agyunk a szavaink elfojtására, annál erősebb a gesztus. A legtöbben álcázzák a száj eltakarását azzal, hogy például a tenyerükkel végigsimítják az állukat, az egyik ujjukkal megvakarják az orruk szélét, esetleg műköhögést is bevethetnek.

Fizikai távolság és korlátok

A fizikai távolság érzelmi távolságra utal. Az összekulcsolt kar is a távolság és a bizonytalanság jele. A hazug emberre jellemző, hogy nem látjuk a kezeit, eltakarja a tenyerét és a testét egy kicsit oldalra dönti.

(Borítókép: Hazug férfi megnőtt orral. Illusztráció: joshblake/Getty)