A szoláriumozók többsége nincs tisztában az UV-A sugárzás, vagyis a szoláriumozás hatásaival. Sokan azért szoláriumoznak, mert az ózonlyuk növekedése miatt inkább a mesterséges fénnyel akarják pótolni a napsugarak okozta hatásokat. Vannak akik a barna bőrszínért süttetik magukat, és akadnak, akik a pattanásokra, pikkelysömörre remélnek gyógyulást – ezek nagy része téves feltevéseken alapul, de ami még fontosabb, hogy nagyon káros szenvedélynek hódolnak. Még mindig sokakban él az tévhit is, hogy a szoláriumozással elnyert barnaság véd a napfény káros hatásától. A valóságban azonban a következő káros hatásokat okozhatja a szoláriumozás:
- Hajszálerek megjelenése;
- a bőr vastagabb és lazább lesz;
- szabálytalan pigmentfoltok jelennek meg;
- ráncképződés a járomcsontokon, a száj környékén, a homlokon, az ajak elvékonyodása;
- daganatmegelőző vörös, hámló foltok (aktinikus keratosis) kialakulása;
- bőrdaganatok (spinalioma, basalioma) megjelenése;
- pigmentált anyajegyek megváltozása.
Kutatások szerint az az illető, aki hetente egyszer rendszeresen jár szoláriumba, annál egy év alatt duplájára nő a bőrrák kialakulásának kockázata.
A fiatalok számára különösen veszélyes a szoláriumozás
A fiatalokra nézve mind a Napból érkező, mind a szolárium által kibocsájtott sugarak különösen nagy veszélyt jelentenek. Egy 2009-ben bevezetett uniós szabályozás alapján 18 éves kor alatt tilos a szoláriumozás, ugyanis az örökítőanyagot ért károsodások összeadódnak. Minél korábban sérül az örökítőanyag, annál korábban alakul ki rák.
Ha ezek után valaki mégis szoláriumozásra szánja el magát, akkor legalábba következő tanácsokat fogadja meg:
- Legyen tisztában bőrtípusával,
- évi két turnusnál többet ne szoláriumozzon,
- a szoláriumozást leggyakrabban 72 óránként tegye,
- egy turnuson belül 10 alkalomnál többször ne szoláriumozzon,
- a szoláriumozás időtartama egy-egy alkalommal ne legyen több mint 20 perc.
(Borítókép: Szoláriumozó férfi. Illusztráció: Ikonoklast_Fotografie/Getty)