Új kutatásban vizsgálták a magyar emberek szűrővizsgálatokra való hajlandóságát, illetve azt, hogy mely ellenőrzésekre járnak a leggyakrabban. Mint kiderült, csak minden ötödik magyar jár rendszeresen egészségügyi szűrővizsgálatokra, közöttük is többségben vannak a hölgyek. Nőgyógyászati rákszűrésen például a magyar nők kétharmada vett részt az elmúlt két évben – derült ki az NN Biztosító felméréséből, amelynek adatai egy új egészségtudatossági szakadékra is rámutatnak a magyar társadalomban.
Ez a szakadék pedig az állami- és magánegészségügy között tátong, ugyanis azok, akik utóbbit veszik igénybe, jóval nagyobb arányban gondolják fontosnak az egészségmegőrzéshez a szűréseket, mint azok, akik kizárólag az állami rendszerre támaszkodnak. Ennek megfelelően jóval gyakrabban is járnak el szűrővizsgálatokra, mint a kizárólag állami egészségügyi szolgáltatásokat használók.
„Egyre inkább azt látjuk, hogy a magyar társadalom kettészakad egészségtudatosság szempontjából: az, aki tud és hajlandó áldozni a magánegészségügyi ellátásokra vagy úgy, hogy közvetlenül fizeti annak költségeit, vagy kihasználja az egészségpénztári tagság, vagy az egészségbiztosítások előnyeit, jóval tudatosabb az egészségmegóvás, azon belül a szűrővizsgálatokra járás tekintetében. Ellenben azok, akik kizárólag az állami egészségügyi rendszer szolgáltatásait veszik igénybe, hajlamosak elhanyagolni a megelőzést” – hívta fel a figyelmet Holló Bence, az NN Biztosító elnök-vezérigazgatója.
A kutatásból kiderül, hogy korcsoporttól függetlenül a magyarok általánosságban hajlamosak mellőzni a szűréseket még akkor is, ha egyébként fontosnak gondolják azokat. A 20-64 éves korosztálynál például tízből hat ember szerint fontosak a szűrővizsgálatok az egészségmegőrzéshez, mégis tízből csak ketten járnak rendszeresen szűrésekre. Negyvenöt százalék ritkán veszi igénybe a szűrővizsgálatokat, 10 százalék pedig egyenesen azt állította, hogy egyáltalán nem volt szűrővizsgálaton az elmúlt két évben.
Az aktívkorú lakosság túlnyomó része tehát hanyagolja az egészségmegóvásnak ezt a fontos eszközét.
Kiemelkedő adat, hogy az egészségügyi tudatosság láthatóan eltér a nemek között: míg a nők 65 százaléka tartja fontosnak a szűréseket, addig a férfiaknak csak az 51 százaléka gondolkodik így. Európai szintű összehasonlításban ugyanakkor a magyar nők aktivitása is alacsonynak számít, a tendencia pedig romlik: mind az emlő-, mind a méhnyakrák-szűrések száma csökkent 2018 óta, és folyamatosan az EU-s átlag alatt van.
Az unió más országaihoz viszonyítva hazánkban egyébként is nagyon gyerekcipőben jár a prevenció, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy az EU átlagához viszonyítva Magyarországon kétszer akkora az olyan halálozások száma, amelyek a probléma időben történő észlelésével elkerülhetők lettek volna.
A magyarok körében legnépszerűbb szűrővizsgálatokból kitűnik, hogy a legtöbben olyan ellenőrzésekre járnak el, amelyekre nagy eséllyel a háziorvos küldi, vagy a munkahely kötelezi őket. Ebből kifolyólag a hazai toplistát a vér- és laborvizsgálat vezeti 72 százalékos aránnyal, ezt pedig a tüdőszűrés követi 49 százalékkal. A harmadik helyen 46 százalékos arányban a fogászati ellenőrzés áll. A nők körében kiemelkedően magas a nőgyógyászati rákszűrésen (63%) résztvevők aránya, ami az elmúlt évtizedek felvilágosító kampányának is köszönhető. Aggasztó ellenben, hogy a legtöbb halálozásért felelős kockázat, a szív és érrendszeri megbetegedés megelőzése érdekében csak alig minden ötödik magyar ment el szűrővizsgálatra az elmúlt két évben. Még ennél is alacsonyabb a bőrgyógyászati szűrésen részt vevők aránya (16%). Mindebből az is egyértelművé válik, hogy a magyarok egészségügyi tudatosságán nagyban javítanának a különböző prevenciós kampányok, ám ezeket sajnos alig támogatják.
(Borítókép: . Illusztráció: Getty Images)