Az OECD-országokban a becslések szerint több mint 21 millió ember szenved demenciában, ha pedig a tendencia folytatódik, akkor 2040-re közel 32 millióan küzdenek majd ezzel a betegséggel. Megelőzés és az orvostudomány fejlődése nélkül 2040-re 12 OECD-tagországban, Csehországban, Észtországban, Finnországban, Magyarországon, Olaszországban, Japánban, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban, Portugáliában, a Szlovák Köztársaságban és Szlovéniában is nőni fog a demencia előfordulási gyakorisága olyannyira, hogy ezer lakos esetében elérheti a 25 főt. Három országban Japánban, Lettországban, Szlovéniában pedig a 30-nál többet.
A tudósok éppen ezért megpróbálták új megközelítésből vizsgálni az időskori elbutulás lehetséges korai tüneteit, hogy a jövőben könnyebben elejét tudják venni a betegségnek. Ehhez 125 egészséges, 18 és 90 év közötti önkéntest vizsgáltak egy kutatás során három különböző tesztben.
Az első egy képelnevezési játék volt, amely során a résztvevőknek képekkel kapcsolatos kérdésekre kellett válaszolniuk, miközben egy fejhallgatón keresztül zavaró szavakat hallottak. Például ha egy felmosófáról készült képet kaptak, a fejhallgatóban elhangzott többek között a seprű szó, a vizsgáztató pedig azt a kérdést tette fel, hogy „ű-re végződik-e a képen látható tárgy neve. Így könnyen kiderülhetett, hogy a kutatás alanyai képesek-e felismerni a képet, illetve megnevezni a rajta látható tárgyat úgy is, hogy közben egy nagyon hasonló funkciójú tárgy neve hangzik el a háttérben. A második feladat során a jelenlévők két összetett képet kaptak, amelyeket egyenként kellett leírniuk egy perc alatt. Eközben egy mesterséges intelligenciával működő szoftver elemezte, hogy mennyire gazdagon használták a nyelvet a kép leírásához. Az utolsó teszt általános feladatokat tartalmazott a mentális képességek felmérésére, amelyek hajlamosak az életkorral csökkenni és összefüggésben állnak a demencia kockázatával.
Utóbbi feladatok magukban foglalták a végrehajtói funkciók ellenőrzését, vagyis az egymásnak ellentmondó információk kezelésének, a fókuszálásnak és a zavaró tényezők elkerülésének képességét. Ezek közül többről kiderült, hogy az életkor előrehaladtával hanyatlásnak indul, beleértve a szókeresési sebességet is. A Torontói Egyetem kutatói ugyanakkor azt találták, hogy a beszédsebesség fontosabb mutatója lehet az agy egészségének, mint a szavak keresésének nehézségei, amely gyakran előforduló tünet a kor előrehaladtával.
Jed Meltzer, a tanulmány társszerzője szerint az általános beszédsebesség változásai az agyban bekövetkező változásokat tükrözhetik, így a lassuló beszéd a demencia tünete lehet.
„Ez azt sugallja, hogy a beszédsebességet a standard kognitív értékelések részeként kell tesztelni, hogy segítsenek az orvosoknak hamarabb észlelni a kognitív hanyatlást, és ily módon az agy egészségét hosszabban megőrizni az idősebb pácienseknél” – fejtette ki a szakember. Hozzátette ugyanakkor, hogy nincs bizonyíték arra, hogy a gyorsabb beszédre való trenírozás hatással lenne az idős emberek agyi egészségére, esetleg megállítaná vagy késleltetné az időskori elbutulást.
A tudósok leszögezték, hogy az eredmények olyan új eszközök és beavatkozások kifejlesztéséhez vezethetnek, amelyek hozzájárulhatnak az idő előrehaladtával a kognitív hanyatlás mielőbbi felismeréséhez és az agy egészségének megőrzéséhez. Megjegyzik ugyanakkor, hogy a beszéd közbeni hosszabb szünet nem feltétlenül jelezhet kezdődő demenciát, inkább az öregedés normális velejárója. Sokkal inkább a szüneteket körülvevő folyamatos beszéd egyre lassabb tempója lehet árulkodó.
(Economx)
(Borítókép: Idős férfi képe puzzle effekttel. Illusztráció: Getty Images)