Kétszer is ellenőrizzük a zsebünket, hogy eltettük-e a telefont, belenézünk még utoljára a tükörbe, számba vesszük a kulcsokat és persze elugrunk még egy utolsó pisire, „csak a biztonság kedvéért”. Hogy ez utóbbit miért tesszük, felnőtt fejjel már magunk sem értjük igazán, csak egy szokás, amit gyerekként belénk neveltek vagy neadjisten volt egy kellemetlen tapasztalatunk a múltban. A legjobb azonban, ha mihamarabb elhagyjuk ezt a kényszeres viselkedést, szakemberek szerint ugyanis hosszú távon többet árt, mint használ.
„Ha nem érezzük azonnali szükségét, de mégis kényszerítjük magunkat a vizeletürítésre, azzal nagyon rosszat teszünk a húgyhólyagunknak. Ilyen esetben ugyanis úgy erőltetjük azt, hogy még nincs tele, ha pedig ezt rendszeresen tesszük, összezavarjuk a hólyagunk és az agyunk közti kapcsolatot” – figyelmeztet Tiffany Sequeira, kismedencei egészségre szakosodott fizioterapeuta. A szakember elmagyarázta, hogy ideális esetben a hólyag falához nyomódó vizelet küld jelzést az agynak, így jön ránk az inger. Ha azonban rendszeresen még ez előtt kényszerítjük magunkat az ürítésre, az élet későbbi szakaszában komoly vizeletürítési problémákkal szembesülhetünk.
A hólyag így idővel hozzászokik ahhoz, hogy a normálisnál kisebb kapacitással ürítsen vizeletet, ez pedig gyenge húgyhólyagot eredményez.
Sequeira hozzáteszi, hogy a rossz vizeletürítési szokások felhagyása mellett előnyös lehet, ha időként végzünk néhány medencefenék-gyakorlatot. Ehhez gondoljunk arra a mozdulatra, amikor pisilés közben hirtelen megállítjuk a folyamatot. Ha már meg tudjuk csinálni, akkor helyezkedjünk kényelmes ülőhelyzetbe és szorítsuk össze az izmokat 10-15 alkalommal ügyelve arra, hogy mindeközben ne feszítsük meg a has-, fenék- és combizmainkat, valamint a levegőt se tartsuk vissza. Ha már belejöttünk, megpróbálhatjuk néhány másodpercig tartani minden egyes szorítást. A sorozatok között mindenképp tartsunk egy kis szünetet és a gyakorlatot ne vigyük túlzásba!
(Borítókép: Vécé előtt álló férfi. Illusztráció: Getty Images)