Kutatások szerint boldogabb és egészségesebb életet élnek azok, akik korán kelnek, ugyanakkor a hajnali ébredést senkire sem lehet ráerőltetni, mert ilyen esetben pont az ellenkező hatást érjük el. Azoknak az egészsége, akiknek a bioritmusa a kései kelésre állt rá, könnyen veszélybe kerülhet, ha rendszeresen a tyúkokkal kell ébrednie.

Reggeli pacsirta, vagy éjszakai bagoly? Általában ebbe a kettő kategóriába soroljuk magunkat attól függően, hogy a korán fekvő, de korán kelő, avagy a későn fekvő és későn kelő emberek csoportját erősítjük. Előbbiekről számtalan pozitív cikk megjelent már, kutatások során ugyanis kimutatták, hogy a reggeli pacsirták egészségesebbek és boldogabbak, mint az éjszakai baglyok. Mégis, utóbbiaknak is rendszeresen fel kell kelniük, ha csörög az óra, hiszen a munkakezdést nem rájuk szabták. Ettől függetlenül az életritmusuknak közel sem felel meg ez a rendszer, számukra még a 9 órai munkakezdés is nagyon nehézkes. A kihagyott órákat hétvégente próbálják kompenzálni, mindez pedig felborítja a saját belső bioritmusukat.

A bioritmus felborulása következtében szív- és anyagcsere-betegségek alakulhatnak ki azoknál, akiknek szó szerint meg kell erőltetniük magukat ahhoz, hogy kora reggel fel tudjanak kelni.

Ugyanígy a korai kelők egészsége akkor kerülhet veszélybe, ha rendszeresen késő estig dolgoztatják őket. A szakértők szerint változtatni sem olyan könnyű az életritmusunkon, ugyanis genetikailag kódolt, hogy ideális esetben ki mikor fekszik és kel. Ezen kívül a szokások és az életkor is befolyásolja az ébredési időt: idősebb korban például korábban ébredünk és kevesebb alvásra van szükségünk.

A University of Delaware, a University of Pennsylvania, a Drexel University és a University of Arizona kutatói a szív- és érrendszeri betegségek három legfontosabb rizikófaktorát – a dohányzást, az egészségtelen étrendet és a mozgásszegény életmódot –, valamint az alvás időtartamát, illetve azt vizsgálták, hogy valaki mikor fekszik le és kel fel. A kutatáshoz 440 ezer emberről szereztek be információkat. Az érintettek 40 és 69 év közötti felnőttek voltak, akiknek az életmódját, így az alvási szokásaikat négy éven keresztül követhették nyomon.

Kiderült, hogy a szív- és érrendszeri egészségünket tekintve az alvás mennyiségén túl annak időzítése is számít. Ha megfelelő óraszámot alszunk a megfelelő időben, az képes csökkenteni az ilyen típusú betegségek kockázatát. Ha azonban valaki túl sokat vagy túl keveset alszik, illetve ha túl későn tér nyugovóra, azzal fokozza a kockázatot.

Lényeges tehát, hogy a bioritmusunkat ne zavarjuk meg, és igyekezzünk kiegyensúlyozott életet élni. A korán kelők valószínűleg azért is egészségesebbek, mert ők jobban meg tudják szervezni az életüket és könnyebben „tartják a normaadó ritmust”. Ennek következtében sikeresebb és hatékonyabb életet élnek, aminek folytán nem meglepő, hogy a The Telegraph cikke szerint boldogabbak is. A Torontói Egyetem vizsgálata szerint velük ellentétben az éjszakai baglyok hajlamosabbak elcsúszni a napirendjükkel és az úgynevezett társadalmi időeltolódás problémájával küzdenek. A korán kelők ugyanakkor motiváltabbak és proaktívabbak nap közben, az immunrendszerük erősebb, kisebb a súlyuk, illetve az olyan mindennapi dolgok miatt is nyugodtabb az életük, hogy este már nem zavarják őket e-mailek, sms-ek, messenger-üzenetek és telefonhívások, mert már alszanak.

(Borítókép: Korán kelő férfi. Illusztráció: Getty Images)