A szakértők szerint a legfrissebb kutatások arra mutatnak, hogy bár a modern technológia számtalan előnyt nyújt a napjainkban élőknek elődeinkhez képest, mentálisan mégis rosszul reagálunk a gyors fejlődésre.
Ennek a reakciónak az okát az evolúciós össze nem illés elméletével magyarázzák a kutatók.
Az evolúciós össze nem illés, akkor következik be, amikor egy hosszú idő alatt kialakult alkalmazkodási reflexünk, akár fizikai, akár pszichológiai, nem illeszkedik a környezethez. A modern világ pedig tele van olyan dolgokkal, amelyek az egykor alkalmazkodó ösztöneinket rombolják.
Az emberek például úgy fejlődtek ki, hogy rokonsági alapú, nomád törzsekben éljenek, amelyek körülbelül 50-150 közeli kapcsolatban álló emberből állnak. A hovatartozás iránti adaptív igényünk jól működik ilyen környezetben. A több százezer idegen által lakott nagyvárosokban azonban az emberek végül magányosnak érezhetik magukat, és úgy érezhetik, hogy nincs sok közeli barátjuk. Tanulmányok azt is kimutatták, hogy amikor a társas állatokat zsúfolt helyen tartják, versenystressz éri őket, ami kihat a fizikai egészségre, például rosszabb immunműködéssel és csökkent termékenységgel jár – írja a Science Alert alapján a Hamu és Gyémánt.
Emellett a modern társadalmak egyenlőtlenségei is nagyban eltérnek az egyenlőségre törekvő vadászó-gyűjtögető törzsi élettől. Ez azért okoz problémát, mert a kutatók szerint az emberek úgy fejlődtek ki, hogy törekedjenek a köztük és mások között fennálló státuszkülönbségeket kiegyenlítésére. Az alapból létező egyenlőtlenségeket pedig tovább nagyítja a közösségi média, ahol az jellemzően a legjobb oldalukat osztják meg, így a követők azt érzik, hogy rosszabb helyzetben vannak a másikhoz képest. Az értékek számszerűsítése a like-ok és a követők révén azt is lehetővé teszi, hogy az emberek megszállottan, pontosabban tudják, hol állnak másokhoz képest.
A kutatások szerint a Z-generáció és az ezredforduló környékén születettek ráadásul a közösségi oldalak és a megélhetési költségek növekedésének hatására rákényszerülnek arra, hogy csökkentsék karrierambícióikat, és lemondjanak a saját otthonról, a családalapításról vagy akár a szerelemről. Ráadásul a fiatalabbak gyakrabban fordulnak a kriptovalutákhoz hasonló kockázatos befektetésekhez, hogy megpróbáljanak megbirkózni az anyagi gondokkal.
Természetesen a szakértők nem azt szeretnék, hogy a társadalmunk visszatérjen a vadászó-gyűjtögető törzsek életmódjához, hanem azt javasolják, hogy találjuk meg a módját, annak, hogy minél hatékonyabban igazodjunk a modern környezetünkhöz. Ennek egyik kezdőlépése lehet a tömeg- és közösségi médiának való kitettség csökkentésére irányuló életmódbeli változtatások, valamint a munkahelyi presztízs helyett a valódi munkára való összpontosítás szintén segíthetnek.
(Borítókép: Telefonozó férfi. Fotó: GettyImages)