Sokak életét megnehezítő dadogás talán hamarosan gyógyítható lesz egy új finn kutatásnak köszönhetően, amely az agyi stimulációt javasolja a beszédzavar kezelésére. A Turui Egyetem tudósai, Juho Joutsa vezetésével, olyan szerkezeti változásokat fedeztek fel a dadogók agyában, amelyek kulcsszerepet játszhatnak a beszédzavar keletkezésében.
A kutatók a putament vizsgálták, egy olyan agyi területet, ami alapvetően befolyásolja a motoros készségeket és az arckifejezéseket. Megállapításaik szerint a dadogásért felelős szerkezeti eltérések ezen a területen lokalizálhatók, ami új lehetőségeket nyit meg a terápiás beavatkozások számára.
Ez a felfedezés forradalmi változást hozhat a dadogás kezelésében
– mondta a kutatócsoport vezetője, Juho Joutsa, aki hozzátette: „A mélyagyi stimuláció, amely közvetlenül befolyásolja az agy ezen részeit, jelentős javulást hozhat a betegek beszédkészségében.”
A dadogás kezelésére jelenleg nincsenek hatékony gyógyszeres módszerek, így az új megközelítés, amely a neurológiai alapokra fókuszál, nagy reményekkel kecsegtet.
A mélyagyi stimuláció egy olyan eljárás, amelyben kis elektromos impulzusokat juttatnak az agy meghatározott területeire, ezzel segítve a normális működés helyreállítását.
Prof. Martin Sommer, a Göttingeni Egyetem neurológusa, maga is dadogó, kiemelte a kutatás jelentőségét.
A dadogás sokkal összetettebb, mint gondolnánk, és ez a felfedezés új utakat nyithat meg a kezelésében.
A tudósok óvatosságra intenek, mivel a mélyagyi stimuláció bár ígéretes, még számos további kutatást igényel, hogy biztonságos és hatékony legyen.
Ez az új megközelítés nemcsak a dadogás kezelésében hozhat áttörést, hanem más, neurológiai eredetű beszédzavarok megértésében és terápiájában is új fejezetet nyithat. Az érintettek és szakemberek egyaránt bizakodva várják a klinikai tesztek eredményeit, remélve, hogy a közeljövőben egy hatékony és biztonságos kezelési módszer áll majd rendelkezésre a dadogók számára.
(Borítókép: közeli kép egy fiatalemberről, aki éppen beszél. Illusztráció: Getty Images)