A szívizomgyulladás a kezdeti szakaszában csak enyhe tünetekkel jelentkezik, úgyhogy érdemes figyelni, ugyanis nem csak a mellkasi fájdalom jelezheti a problémát.

A szívizomgyulladást leggyakrabban vírusfertőzés váltja ki, azonban okozhatja akár gyógyszerreakció, ionizáló sugárzás, valamint az egész szervezetre kiterjedő gyulladás is. Az viszont minden esetben igaz, hogy érdemes vele a lehető leggyorsabban felkeresnünk orvosunkat, ugyanis súlyos esetekben olyan nagymértékben károsodhat a szívizom, hogy az többé nem tud kellő hatékonysággal vért pumpálni a szervezet egészébe. Ilyenkor vérrög alakulhat ki a szabálytalan szívritmus és a csökkent pumpafunkció következtében, amely stroke-hoz és szívinfarktushoz is vezethet.

Azonban, hogy orvoshoz tudjunk fordulni, ahhoz fel kell tudnunk ismerni a betegséget.

A szívizomgyulladás legtöbbször mellkasi fájdalommal, fáradtsággal, légszomjjal, illetve gyors, szabálytalan szívdobogással jelentkezik, azonban a kezdeti szakaszban a betegség szinte tünetmentes, vagy csak enyhén vehetjük észre az előbb említett fő tüneteket.

Onnan tudhatjuk már a betegség korai szakaszába, hogy valószínűleg szívizomgyulladással állunk szemben, ha a fő tünetek mellett megjelenik a folyadékfelhalmozódás, vagyis lábduzzanatra, bokaduzzanatra vagy lábfejduzzanatra leszünk figyelmesek.

A Magyar Hírlap összefoglalója szerint a szívizomgyulladást biztosan megelőzni nem lehet, azonban bizonyos ajánlások betartásával csökkenthető a betegség kialakulásának valószínűsége:

  • tartózkodjon a vírusfertőzöttekkel való kontaktustól; 
  • ügyeljen a személyes higiéniára; 
  • ne fogyasszon kábítószert; 
  • ügyeljen a vérszívók által terjesztett betegségek megelőzésére;
  • vegye fel az elérhető védőoltásokat.

(Magyar Hírlap)

(Borítókép: Lábak. Fotó: GettyImages)