Magnéziumhiányt sejtve a háttérben a legtöbben csak legyintenek, ha éjszakánként görcs áll a lábukba, és másnap reggel táplálék-kiegészítőért szaladnak a gyógyszertárba vagy drogériába. A háttérben azonban sokkal súlyosabb egészségügyi probléma is állhat.
A felnőtt lakosság közel 60 százalékának szokott éjjeli lábgörcse lenni, közülük a nőknek valamivel gyakrabban, mint a férfiaknak. A tünet előfordulása az életkor előrehaladtával is növekszik, az ismétlődő, fájdalmas feszülés pedig általában a vádliban és a lábfejben jelentkezik, valamint súlyos álmatlanságot is okozhat. Míg alkalomadtán az egészséges embereknél is előfordulhat, a gyakoriságával összefüggésben számos ok húzódhat az éjszakai lábgörcs kialakulása mögött. Ezek egyike lehet az időjárás, kutatások szerint ugyanis nyáron gyakoribb a jelenség.
Ennek oka idegi eredetű, a szezonban ugyanis több napfény éri a testet, ennek hatására pedig több D-vitamin jut a szervezetbe. Ennek következtében az idegek növekedése és regenerálódása jelentősen felgyorsul, ami görcsöket okozhat.
A kemény, megerőltető testmozgás is lehet a görcs oka: ilyenkor az izom mindig azon a helyen görcsöl be, ahol túlterheltük a szöveteket. Tápanyaghiány is okozhat görcsöt – többek között a magnézium, a kalcium és a kálium hiánya. Ezek az elektrolitok segítenek ugyanis fenntartani a test folyadékegyensúlyát.
Előfordulnak azonban esetek, amikor az imént említetteknél súlyosabb egészségügyi ok áll a háttérben. A cukorbetegség, a perifériás artériák betegsége és más neurológiai rendellenességek is okozhatják az izomgörcsöket, amelyek a visszérben szenvedő betegeknél szintén gyakrabban fordulnak elő. A vénák meggyengült fala miatti megnövekedett nyomás a vádliban fájdalmat és általános nehézségérzetet okozhat. Ezek a tünetek általában súlyosbodnak éjszaka, főleg azt követően, hogy a nap nagy részében megerőltettük a lábainkat.
Mindezen kívül ágyéki gerinccsatorna szűkülethez, cirrózishoz, terhességhez, más érrendszeri és egyéb betegségekhez is kapcsolódhat az éjszakai lábgörcs. Egy tanulmányban részletesen leírták, hogy a perifériás érbetegségben szenvedők 75, a hypokalaemiás betegek 63, illetve a koszorúér-betegséggel diagnosztizáltak 62 százaléka számolt be a kellemetlen tünetről. A májzsugorban szenvedő betegek körülbelül 60 százalékánál szintén jelentkeznek görcsök, de többségük idősebb, előrehaladott betegségben szenvedő beteg.
A legsúlyosabb esetben mélyvénás trombózist is jelezhet az éjjeli izomösszehúzódás, következményként pedig tüdőembólia is jelentkezhet.
Szakember vizsgálatát az alábbi tünetek jelentkezése esetén érdemes kérni:
- a görcsök gyakoriak és súlyosak a napközbeni pihenés ellenére,
- megzavarják a napi tevékenységeket, és nehezítik az alvást,
- a lábak általános gyengesége vagy égő, bizsergő érzés is kíséri a görcsöket,
- elszíneződés vagy hideg érzés jelenik meg a lábakban,
- túl hirtelen fáradtság jelentkezik mozgás után,
- illetve ha várandósság esetén,
- vagy egy új gyógyszer mellékhatásaként jelentkezik az éjjeli lábgörcs.
(Borítókép: Egy, a begörcsölt lábát fájlaló férfi az ágyán ülve. Illusztráció: Getty Images)