Az éj leple alatt jelentkeznek a legtöbb magyart sírba vivő betegség jelei, amelyeket ha képesek vagyunk detektálni, elejét vehetjük a legrosszabb forgatókönyvnek.

Magyarországon 2023-ban 61 ezer 517 ember vesztette életét a keringési rendszert érintő valamilyen betegségben a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. Hazánkban ez a vezető halálok, de világszerte is a leggyakoribbak között van a legtöbb esetben szívinfarktust okozó szívkoszorúér-betegség mind a nők, mind a férfiak körében.

Szakértők nemrég arra hívták fel a figyelmet, hogy bizonyos éjszaka jelentkező, kevésbé ismert tünetek előre jelezhetik a különböző szívbetegségeket, amelyek megelőzésével ez a magas halálozási arány nagy mértékben csökkenthető. Mutatjuk tehát, mire érdemes odafigyelni!

Alvási apnoe

Az alvási apnoe egy éjszaka jelentkező rendellenes légzés, amely miatt periodikusan kórosan hosszú légzésszünetek alakulnak ki. Következményként folyamatosan csökken az oxigéntelítettség a vérben, csökken a pulzusszám és esik a vérnyomás. A betegséget a következő tünetek jelzik:

  • ziháló, szipogó vagy fuldokló hangok,
  • gyakori ébredés,
  • hangos horkolás,
  • napközbeni fáradtságérzet,
  • koncentrációs nehézségek,
  • hangulatváltozások,
  • ébredéskori fejfájás.

Ha nem ismerik fel idejében, az alvási apnoe szívbetegségekhez, magas vérnyomáshoz és 2-es típusú cukorbetegséghez vezethet.

Éjszakai izzadás

Ha rendszeres és olyan erős az éjszaki izzadás, hogy a hálóingünk, sőt az ágyneműnk is átázik annak ellenére, hogy az alvóhelyünk hűvös, akkor a tünet kóros állapotot jelezhet. A lehetséges okok közé tartozhat a

  • szorongás,
  • menopauza,
  • antidepresszánsok, szteroidok vagy fájdalomcsillapítók,
  • alacsony vércukorszint,
  • alkohol- vagy kábítószer-fogyasztás,
  • és a hiperhidrózis, amely egy állandó izzadásra késztető ártalmatlan állapot.

Gyakori vizelés

Nem ritka, ha éjszaka arra ébredünk, hogy meg kell látogatnunk a mellékhelyiséget, aggodalomra adhat okot azonban, ha napközben alig tudunk vécére menni, éjszaka azonban többször is hív minket a szükség.

„A szívelégtelenség megnehezíti a szervezetünk számára, hogy megszabaduljon a folyadéktól. A fekvés javítja a veseműködést, így könnyebben megszabadulunk a napközben felgyülemlett folyadéktól akkor, amikor lefekszünk aludni. A veseműködés javulásával a vizelettermelés fokozódik, és a húgyhólyag hirtelen megtelik akkor is, ha egyébként ügyeltünk arra, hogy lefekvés előtt ne igyunk sokat” – hívják fel a figyelmet a szakemberek.

Mellkasi fájdalom

A mellkasi fájdalom önmagában nem feltétlenül utal komoly egészségügyi problémára, hiszen a levegő beragadása is okozhatja, ugyanakkor veszélyt jelez, ha 

  • nem múló hirtelen fájdalom, kellemetlen, szorító, nyomó, vagy égő érzés jelentkezik a mellkasban, esetleg székrekedés jelentkezik,
  • a fájdalom átterjed a bal vagy a jobb karra, nyakra, állkapocsra, gyomorra, hátra,
  • a mellkasi fájdalmat izzadás, rosszullét, szédülés, szapora légzés kíséri.

A szívrohamot jelző mellkasi fájdalom mindezzel ellentétben egy „hirtelen jelentkező, éles, szúró fájdalom”.

Légszomj

A légszomj önmagában szintén nem jelez bajt, hiszen sokszor előfordulhat valamilyen aktív tevékenységet követően. Ha azonban alvás közben többször és rendszeresen jelentkezik, érdemes felkeresni egy szakorvost.

Emelkedett pulzus

Az emelkedett pulzus csak akkor ad aggodalomra okot, ha úgynevezett szupraventrikuláris tachikardia okozza. Ez az állapot a szív felső részéből eredő abnormálisan gyors ritmus. Ilyen esetben nyugalmi állapotban percenként 100-at is ver a szív, ami számos egészségügyi problémához vezethet.

Nyugtalan láb szindróma

Az úgynevezett nyugtalan láb szindróma egy idegrendszeri elváltozásból eredő, a lábak mozgatására irányuló ellenállhatatlan késztetést. Súlyos esetben megzavarhatja az alvást, álmatlanságot okozva, valamint szorongást és depressziót válthat ki.

(LADBible)

(Borítókép: Alvó férfi. Illusztráció: Getty Images)