A friss szülők számára általában az egyik legnagyobb kihívást okozza, hogy az újszülött csemete átalussza-e majd az éjszakákat. Ez nagyon egyénfüggő, de egy valamit sosem szabad tenni: figyelmen kívül hagyni a kisbaba sírását.

Közmegegyezés van abban a tekintetben, hogy egy újszülöttel szemben teljesen irreális az az elvárás, hogy úgy aludjon, mint egy érett, teljesen kifejlett idegrendszerű felnőtt. Sok szülő nehezen éli meg az első, sírásokkal teli időszakot, amikor éjjelente többször is fel kell kelni a porontyhoz, de ekkor sem szabad figyelmen kívül hagynunk a csecsemő jelzéseit.

Az összes emlős közül az emberi faj utódja születik a legfejletlenebb aggyal és idegrendszerrel, aminek azért van jelentősége, mert az alvás és annak szabályozása elsősorban ezen a kettőn múlik. Így csecsemőkorban az alvási szisztéma teljesen eltérő a felnőttekétől.

„Egy újszülött kisbaba esetében két alvásfázis váltja egymást, amelyek együtt 30-40 perces alvásciklusokat adnak, és nagyon nagy arányban szerepelnek benne felületes alvási szakaszok. Ezekből a ciklusokból hosszú folyamat és érés eredményeként lesz ötéves kor felett négy fázis, 90-120 perces ciklusokkal. Ugyanakkor a kisbabák alvása másfél éves korra már sokkal jobban hasonlít a nagyobb gyerekekéhez, tehát a legnagyobb változások az első másfél évben mennek végbe” – mondta Hajdu Krisztina holisztikus alvástanácsadó a wmn.hu-nak. 

Sose hagyjuk figyelmen kívül a csecsemő sírását

Az alvástréningek is gyakran hangsúlyozzák a kisbabák és a szülők nyugodt alvásának fontosságát, ugyanakkor ennek érdekében néha még azt az eszközt is elfogadhatónak tartja néhány szülő, ha pár hétig sírva, de egyedül alszik el a kisbaba a saját ágyában. Bár egy idő után a kisbabák egy része valóban elalszik majd egyedül, ha pedig felébred, magától visszaalaszik, de az is fontos, hogy közelebbről megnézzük, mi történik ilyenkor.

„Az alvástréningezett kisbabák a kutatások szerint nem ébrednek szignifikánsan sem kevesebbszer, és nem is alszanak többet, mint azok a társaik, akik a szüleik segítségével alszanak vissza. Tehát gyakran egyedül, nyitott szemmel töltik el az idő egy részét éjszaka a kiságyban.

Arról viszont leszoknak, hogy jelezzék a szükségleteiket az éjszaka folyamán, mert megtanulják, hogy nem érkezik rá reakció.

Ez pedig akkor különösen nagy baj, ha a korábban tapasztalt alvási nehézségek mögött egészségi okok állnak, ugyanis a jelzés hiánya miatt ezeket a szülő sokszor nehezebben veszi észre” – mondja Hajdu Krisztina, aki többek között olyan komoly dolgokra célzott ezzel, mint például a légzéskimaradás. 

A szakember szerint éppen ezért sosem lehet megoldás az, ha sírva hagyjuk a gyermeket, hiszen ezt megszokva később nem fogja jelezni a komolyabb problémáit sem. 

(Borítókép: Csecsemő. Illusztráció: Sally Anscombe/Getty)